Jelentősen, a kilengéseket nem számítva úgy 3 százalékkal ugrott meg a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára, ami már közelíti a 74 amerikai dollárt. Az áremelkedés mögött az a bejelentés áll, hogy az Egyesült Államok megszünteti a szankciómentességet azokkal az országokkal szemben, amelyek Irántól vásárolnak kőolajat.
A vásárlók között olyan gazdasági óriások vannak, mint például Kína, India vagy Dél-Korea. De a törökök és az olaszok is vásároltak kőolajat a perzsa államtól. Ezt idáig úgy tehették meg, hogy az Egyesült Államok május 2-ig biztosította őket arról, hogy a vásárlások nem vonnak maguk után amerikai büntető intézkedéseket.
Csakhogy a helyzet megváltozott. A Bloomberg üzleti hírügynökség idézi a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozatát, amely szerint a szankciómentesség megszüntetésének az a célja, hogy az iráni rezsimet megfossza legfőbb bevételi forrásától, az olajkereskedelemtől. A közlemény szerint a a világ három legnagyobb olajtermelője, vagyis Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek (Oroszország nem szerepel a felsorolásban. A szerk.megj.) a szövetséges és baráti államokkal karöltve gondoskodni fognak arról, hogy ne legyen fennakadás a a globális olajpiacon. Fennakadás nincs, áremelkedés van, ami befolyásolja a kőolajtermékek, így a benzin árát is. Nyilvánvaló irányban.