Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyarok összvagyonának negyede 40 ezer ritka jómódú háztartásnál van, a középosztály helyett a gazdagok lettek az elmúlt néhány év nyertesei – derül ki az MNB adataiból. Arról is szó esett a vagyonfelmérést bemutató sajtótájékoztatón, hogyan jöhetnek ki olyan magas számok az átlagvagyonról, amennyi pénzhez nem sokan juthatnak hozzá egyszerre.
27 millió forint vagyona van az átlagos magyar háztartásnak – számolt az MNB. Amikor megírunk egy ilyen adatot, abban egészen biztosak lehetünk, hogy sokan felkapják a fejüket, és azzal kommentálják, hogy vagy mi hazudunk, vagy az, aki kiszámolta ezt. Az MNB most elkészítette a háztartások vagyonfelmérését, ebből pedig szerencsére választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogyan jöhetnek ki ilyen számok.
A válasz legfontosabb eleme röviden ez:
Azaz az ország leggazdagabb tizedének akkora vagyona van – 61 ezer milliárd forint –, hogy az már önmagában is felhúzza az átlagot, bármi más történjen a többi kilenctizednél. A lakosság leggazdagabb egytizedénél van a magyar összvagyon 60 százaléka, ez a tized több százezer embert jelent, ennél sokkal kevesebben vannak a szupergazdagok. Az utóbbiakról, pontosabban vagyonukról az MNB felmérése kimutatta:
Az ország leggazdagabb 1 százaléka birtokolja az összvagyon 25 százalékát
– igaz, ehhez azért hozzátették az MNB sajtótájékoztatóján, hogy ezt az adatot óvatosan kell kezelni, mert ebből az 1 százalékból már kevesen kerültek be a mintavételbe.
Már a második leggazdagabb egytizednek is kevesebb mint negyedannyi vagyona van, mint a leggazdagabbaknak, kicsit kevesebb, mint 15 ezer milliárd forint. A képzeletbeli "középső" magyarnak, a két középső oszlopban élőknek 4,2-5,6 ezer milliárdjuk van. Mivel az országban körülbelül négymillió háztartás található, mindegyik jövedelmi tizedbe 400 ezer került. Azaz a „középső magyar” háztartásnak nagyjából 12 millió forint a teljes vagyona, míg a leggazdagabb 400 ezer háztartás egyenként 153 millió forinton ül.
Ennél riasztóbb, amit a lista túlsó oldalán láthatunk. Ha a legszegényebb 10 százalék vagyonának adatait osztjuk 400 ezerrel, azt kapjuk: egy háztartást a 4,4 millió forint vagyona mellett 5,6 millió forint hitel és más tartozás terhel, vagyis összességében negatív a mérleg.
Nagy maradt az egyenlőtlenség
A háztartások nettó vagyona óriásit nőtt a legutóbbi, 2014-es felmérés óta, egész pontosan 44 százalékkal – hangzott el a kiadvány bemutatóján. Csakhogy 2014 és 2017 között a háztartások szegényebb felének részesedése az összvagyonból nem változott:
az ország szegényebb felénél van a magyarok vagyonának 8,9 százaléka, a gazdagabb felénél pedig a többi 91,1 százalék.
Ennél is érdekesebb adat, hogy hiába tekintik őket a kormánypolitika kedvezményezettjének, a felső-középosztály sem járt igazán jól: az ország gazdagabb feléből egyetlen jövedelmi tized vagyona nőtt nagyot 2014 óta, a leggazdagabb egytizedé. Meglepő első ránézésre, de rajtuk kívül épp a legszegényebb 10 százalék helyzete javult egy picit az előző felmérés óta. Ennek az az oka, hogy ugyan sokkal több pénzük nem lett, de az ő eladósodottságuk nagyot csökkent. Igaz, a jegybank szakértői szerint ez európai összehasonlításban egy közepes egyenlőtlenséget jelent.
Az átlagadatoknál sokkal pontosabb a medián, most az MNB ezt is kiszámolta, így jött ki a már idézett 12 millió forintos szám. Ez az adat azt jelenti, hogy ha sorba rendeznénk az összes háztartást, ez volna a középső adat, aminél jobban az ország fele, rosszabbul az ország másik fele él.
Rendben, de hogy jöhet ki az, hogy a legszegényebbeknek is ekkora a vagyonuk?
Nyilvánvaló, hogy egy mélyszegénységben élő ember nem tudna pár százezer azonnal mozdítható forintot sem találni a saját háztartásában, ahogy a középső magyar háztartásnak sincs ötmilliója.
A válasz az: a vagyonba beleszámít az ingatlan értéke is
– azaz ha valaki egy borzasztó állapotú házban él, ami a mostani ingatlanárak mellett csak elkelne néhány millió forintért, de eszébe sem jutna eladni, akkor is úgy tűnik, mintha lenne néhány milliós vagyona. Sőt, ha valaki egy olyan lakásban él, amelyet nem adna el, de időközben megnőtt az értéke, akkor gazdagabbnak számít. Ez lehet az egyik oka annak a meglepő ténynek, hogy a különböző életkorúak közül a legjobban a 65-75 év közöttiek vagyona nőtt.
Az pedig már a dolgozók vagyontömegét növeli, hogy beszámít a vagyonba a nyugdíjpénztári követelés is, miközben természetes, hogy ebből egy fillérhez sem juthat hozzá, amíg nyugdíjba nem megy.
Kérdésünkre azt mondták a sajtótájékoztatón: ha meg akarjuk becsülni, hogy mennyi az a vagyon, amihez az ember hozzá is férhet, az adatok közül a pénzügyi eszközöket érdemes megnéznünk. Ebből a középső két jövedelem háztartásainak nagyjából 3,3 milliója van. De a lényeg az, hogy mennyibe kerül a lakás: a legszegényebb és a leggazdagabb egytizedet leszámítva a nettó vagyon értékét alapvetően az határozza meg, hogy mennyibe kerül az ingatlan, amelyben élnek.
Honnan szerzik ezt a vagyont?
Az MNB vizsgálata arra is kitért, mik a különböző jövedelmi tizedek főbb jellemzői. Ebből azt látjuk: meglepő, de a legszegényebb két tizede az országnak pontosan ugyanúgy dolgozik, mint a leggazdagabb 30 százalék, az ezekben a rétegekben élők között 70-73 százalék a munkabért kapó emberek aránya, ami a legmagasabb adat a különböző társadalmi rétegek között. Abban sincs meglepetés, hogy osztalékból pénze főleg a gazdagoknak van: a legjobban élő egytized 40 százaléka kap osztalékot valamilyen részvény után, míg már a harmadik leggazdagabb tizedben is csak 6 százalék mondhatja el ezt magáról.
Az is kiderült: a legszegényebb 400 ezer háztartásnak is csak a 8 százaléka kap munkanélküli segélyt, de a leggazdagabb egytizeden belül is van 3 százalék, akiknek a munkakeresését segéllyel támogatja az állam. A szociális juttatások felvételében is kimondottan ügyesek a gazdagok: a leggazdagabb tizednek a 43 százaléka kap valamilyen szociális juttatást, ami a második legmagasabb adat, egyedül a legszegényebbek mutatója magasabb nála, egyetlen százalékponttal.
(Borítóképünk illusztráció.)
