Vannak persze olyan munkakörök is, melynek képviselői jelentősen több bérre számítottak, mint amennyit a piacon valójában érnek.
Átlagosan 105 százalékkal több bért kínálnak fel az informatikusoknak az álláshirdetésekben, mint amennyit a beadott önéletrajzokban a pályázók kérnek – derül ki a Workania kutatásából. Az álláskereső és fizetések összehasonlításával foglalkozó portál a hvg.hu kérésére gyűjtötte le, hogyan alakultak az elvárt és a felkínált bérek a különböző foglalkozások esetében 2017-ben és 2018-ban.
A legszélsőségesebb példa egyértelműen az említett informatikusoké, akik 2018-ban az önéletrajzaikban átlagosan 360 ezer forintos fizetési igényt jelöltek meg, holott több mint 735 ezer forintot is elkérhettek volna. Őket követik a vendéglátóipari dolgozók, akiknél az elvárt bér (230 ezer forint) 49 százalékkal marad el a kínált több mint 344 ezer forintos átlagtól, de alullövik a bérüket a bankban dolgozók (383 ezer forint helyett 35 százalékkal kevesebbet, 283 ezer forintot várnának el), valamint a segédmunkások is (282 ezer helyett 34 százalékkal kevesebbet, 210 ezer forintot várnak el).
Vannak azonban olyan szakmák, melynek képviselői jelentősen több bérre számítottak, mint amennyit a piacon valójában érnek. A minőségmenedzsmenttel foglalkozók jellemzően 31 százalékkal kalibrálják magasabbra a fizetésüket az elvárhatónál (282 ezer forint helyett 195 ezret ajánlanak fel nekik átlagosan), a gépiparban dolgozók pedig 28 százalékkal számítanak magasabb bérre (225 ezer helyett 311 ezer forintot szeretnének keresni).
A mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók 23 százalékkal (kínált: 195 ezer, elvárt: 254 ezer forint), az elektrotechnikában és energetikában dolgozók 22 százalékkal (kínált: 240 ezer, elvárt: 310 ezer forint) becsülik többre munkájukat annál, mint amennyire a piac árazza őket.
Az adatsorból az is kiderül, mely szakmák kértek többet munkájukért 2018-ben, mint 2017-ben. A legnagyobb bérnövekedést (16 százalék) a gépiparban várták volna el, de az előző adatsorból kiviláglik, hogy tavaly még a 2017-ben elvárt összeget (269 ezer forint) sem ajánlották meg a munkaadók. 13 százalékkal többet szerettek volna keresni az elektrotechnikában és energetikában dolgozók, a helyzet esetükben is hasonló: a tavaly megajánlott bérek még a 2017-ben elvárt összeget (273 ezer forint) sem érték el.
12 százalékkal becsülték többre munkájuk értékét az adminisztratív dolgozók (217 ezer helyett 242 ezer), a szállítmányozási és logisztikai munkatársak (237 ezer helyett 266 ezer), és a szolgáltatási szektorban dolgozók (228 ezer helyett 256 ezer forint), közülük azonban csak az adminisztratív dolgozók kapták meg a várt béremelést. Esetükben a felkínált bérek 26 százalékkal nőttek 2018-ra.
Az álláshirdetésekben felkínált bérek tekintetében a legnagyobb növekedést az információs technológiák szektorában tapasztalták (63 százalék), ezt követi az autóipar (43 százalék), ahol a dolgozók mintha nem érzékelték volna, mennyire megnőtt irántuk a kereslet, és bár a 2017-ben megajánlott béreknél többet kértek, további 20 százalékos emelést is kiharcolhattak.
Akad több szektor, ahol viszont kevesebb bért kínáltak 2018-ban, mint egy évvel korábban: a gyártásban, termelésben ugyanaz a munka 15 százalékkal ért kevesebbet a munkaadónak, illetve 9 százalékkal ajánlottak kevesebbet a gépiparban dolgozóknak, és 7-tel azoknak, akik ügyféltámogatással foglalkoznak.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.