A 3,9 milliárd forintos fővárosi beruházás során egy több mint 7800 négyzetméter területű fedett, 12 új medencének helyet adó fürdőépülettel bővült a III. kerületi strand, amely ezentúl Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő néven üzemel tovább.

Tarlós István főpolgármester a megnyitón úgy értékelte, hogy a csillaghegyi strandfürdő Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és mindig is az egyik legszebb strandja volt, most pedig már elmondható, hogy az egyik legkorszerűbb is.

A strand átadása a tervezettnél két évvel később valósult meg, a tetemes késésre a munkaerő- és építőanyag-hiány sem ad teljesen magyarázatot. A főpolgármester augusztusban úgy nyilatkozott: „Engem is érdekel, mi okozta a jókora csúszást, s erre választ várok a vezérigazgatótól.” Akkoriban Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója úgy nyilatkozott, a szeptemberi átadás szerinte már tartható lesz – amennyiben teljes marad a munkások létszáma.

A strandot végül ma adták át, és hogy Tarlós István kapott-e választ kérdésére, nem tudjuk, a Főpolgármesteri Hivatala Kommunikációs Igazgatósága ugyanis kitérő választ adott a hvg.hu-nak.  Czinege Szilvia, a BGYH Zrt. értékesítési és marketing igazgatója lapunknak azt mondta, „a késlekedés oka részben az előre nem látható műszaki problémák, (műszaki tartalom növelése, elbontandó földalatti vasbeton műtárgyak, iszapkitermelés, statikai problémák, vízbetörések, stb.), részben a részünkről felmerült többszöri módosításokban rejlett.”

A környéken lakók az utóbbi hónapokban arra panaszkodtak, a környező közterületek állapota tarthatatlan, például a munkások ott végzik el szükségüket, de nehézkes a parkolás is. Czinege Szilvia szerint „A környező házak előtti zöldterületen okozott károkról még nem kaptunk bejelentést, pedig sok lakóval folyamatos kapcsolatot tartunk. Véleményünk szerint az általunk folytatott építkezési munkálatok nem okozhatják a problémákat, hiszen nekünk kívül esnek a használható távolságon.”

A beruházás az eredetileg tervezett 3 milliárd 68 millió forintnál drágább lett, az áremelkedésben szerepet játszik a régészeti feltárás, a nem várt iszapkitermelés, valamint a BGYH tervmódosítása és a kötbérezés is.