Ezermilliárd dolláros üzletet akar Kínával az elkövetkező húsz évben a repülőgépeket gyártó amerikai óriás, mely az Egyesült Államok legnagyobb exportőre. Szóval van vesztenivalója a Peking és Washington között dúló kereskedelmi háborúskodásban.
„Nekünk létérdekünk a szabadkereskedelem” – fogalmazta meg a helyzetet a Boeing alelnöke, aki a South China Morning Post tudósítójának nyilatkozott. „Ezért közvetíteni próbálunk Donald Trump és Hszi Csin-ping között. Közben pedig tovább folytatjuk óriási üzemünk építését Kínában.” Csöcsiang tartományban Zhoushan (Zsousan) városában épül a Boeing első nagyüzeme külföldön. Jövőre már piacra kell kerülnie az első Kínában gyártott Boeing gépnek. A Mennyei Birodalom hamarosan a világ legnagyobb légi piaca lesz – megelőzve az Egyesült Államokat.
Hogy adjunk el több ezer Boeing gépet Kínának a kereskedelmi háború kellős közepén?
Ez a Boeing dilemmája, mely nem is kicsi. Miközben Trump ostorozza a kínaiak nyomulását az amerikai technológia megszerzésére, aközben a Boeing üzleti alapon juttatja ehhez hozzá kínai partnerét. Jelen esetben az állami Commercial Aircraft Corporationt. A Boeing nem véletlenül ilyen nagyvonalú: európai vetélytársa, az Airbus ott liheg a nyakában. A kínaiak pedig vidáman üzletelnek azzal az Európával, melyet szintén kínosan érint Trump America First politikája. Ez kiderült Brüsszelben, ahol az Európa–Ázsia-csúcson Li Ko-csiang miniszterelnök vígan tárgyalt Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal. A Xiamen Airlines pedig Airbus gépekkel kívánja felváltani 170 Boeing gépből álló flottáját. Ezért is tartja fontosnak a Boeing-alelnök, hogy mielőbb elkezdje gyártani a Boeing 737-es gépeket a közös gyár Csöcsiang tartományban. Akkor ugyanis már a Boeing gépek hazai terméknek számítanak.
Kína első import expója
Kína a világ legnagyobb exportőre, de a második legfontosabb importőre is. Vagyis mindenki csakis a saját kárára negligálhatja az 1,4 milliárd lakosú piacot. A Boeing vezérkara ezt már réges-régen megértette. Ezért szeretnék, ha Donald Trump is belátná. Maga Hszi Csin-ping elnök nyitja meg az expót Sanghajban – jelentette be a kínai kereskedelmi miniszter helyettese. Aki a China Daily tudósítójának elmondta: 12 állam díszvendég lesz a nagy Sanghaj import expón.
Magyarország az egyik díszvendég
Brazília, Egyiptom, Németország és Oroszország mellett Magyarország is a díszvendégek között lesz Sanghajban. Ez nyilvánvalóan elsősorban a jó diplomáciai kapcsolatoknak tulajdonítható, hiszen hazánk gazdasági jelentősége aligha mérhető össze Németországgal vagy Oroszországgal. A kínaiak azonban jó diplomáciai érzékkel megpróbálnak valamiféle egységfrontot létrehozni Trump kereskedelmi háborújával szemben. Ezt a célt szolgálta Li Ko-csiang miniszterelnök európai körútja és Abe Sinzo japán miniszterelnök látogatása Pekingben. A világ második és harmadik legerősebb gazdasági nagyhatalma titokban állítólag arról tárgyal, hogy a kínaiak is beléphetnének a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetbe. Trumpnak – hatalomra kerülése után – első dolga volt megfúrni az egyezményt. A japánok mégiscsak létrehozták 11 résztvevővel. Abe Sinzo felajánlotta Nagy-Britanniának: a Brexit után lépjen be ide. Ha Kína is belépne, akkor ez lenne a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete. Ez még odébb van.
Novemberben Hszi Csin-ping elnök tárgyal Donald Trumppal a G20-csúcstalálkozón Argentínában. Csodákra senki sem számít, de nemcsak a Boeing próbálja meg lebeszélni Trump elnököt a kereskedelmi háború folytatásáról. A Szilícium-völgy informatikai óriásai legalább ennyire érdekeltek a hatalmas kínai piacban. Ők is elmondhatják azt, amit a Boeing alelnöke büszkén hangsúlyozott: szinte nincs olyan termékünk, amelyikben ne lenne kínai alkatrész. A világ lélegzet-visszafojtva figyeli a két óriás csatáját, amely az egész globális gazdaságot megrendítheti. Trumpot persze kizárólag Amerika érdekli, de mi van, ha az olyan óriások, mint a Boeing is ráfáznak a nagy amerikai-kínai kereskedelmi háborúra? (via South China Morning Post, China Daily)