Rengeteg magyar márka van, amelyet megéri külföldiként eladni, mert kevésbé előítéletesek velük szemben a vásárlók.
Angol, amerikai, francia vagy épp olasz brandeknek álcázzák magukat egyes magyar márkák, de nincs semmi új ebben a módszerben. Papp-Váry Árpád, a Magyar Marketingszövetség alelnöke, a Budapesti Metropolitan Egyetem dékánja szerint ezzel a megoldással nagy nyugat-európai márkák is éltek korábban. A Jil Sander és a Hugo Boss például sokak szerint francia márka, holott német brandek, utóbbi országgal viszont nehéz azonosítani a divatot – írja a Manager Magazin.
A brandingtanácsadó magyar példát is említ; a Saxoo Londonnak még a honlapja is .com-ra végződik, hogy külföldi eredetet sejtessen, de a Paris Boutique-ről sem sokan gondolnák, hogy magyar. A túratermékek között is rengeteg a hazai a Sandstone-tól a Sherpán át egészen a Fundangóig.
„Hegyeink is alig vannak, miért választana bárki is magyar márkát? – teszi fel a kérdést Papp-Váry, akinek kedvenc példája a Thomas Breitling: ebben benne van a neves svájci óramárka neve, míg a Thomas talán a Thomas Sabóra utal. A Budmil márkanév például két város (Budapest és Milánó) nevéből ered. Szintén magyar az Aboriginal, a Retro Jeans, a Keyo Paris és a Mayo Chix. A Devergo például eredetileg olaszként indult, ám a forgalmazó magyarországi vállalkozás közel húsz éve felvásárolta a jogokat.
Egy budapesti kínai áruházban lehet Torna márkájú tornacipőt kapni, mely a Converse cipőkre hasonlít, de a magyar DRK is Kínában gyártatja a cipőit. A származási hely fontosságát bizonyítja az a történet, amikor a Távol-Keleten gyártott gyufa esetében átneveztek egy szigetet Swedenre, hogy ráírhassák a dobozra: „Made in Sweden”.