„Nagy a baj a magyarországi bankbiztonsággal, mert ilyesmi csak belső füles vagy banki szoftverhiba révén eshet meg” – fakadt ki a HVG-nek Dávid Gyula ügyvéd, aki egy olyan ügyfelet képvisel, akinek a bankszámlájáról két részletben több mint hatmillió forint került át egy strómanszámlára. Ugyan a vádja általánosságban biztosan nem igaz, hiszen az ügyfelek valóban akár önként vagy egyszerű figyelmetlenségből, véletlenül is kiadhatják érzékeny adataikat, tény, hogy több hasonló esetről is érkeztek hírek az utóbbi időben.

Jól ismert trükk a bank honlapjára hasonlító függönyoldalakkal szerezni adatokat. De az igazán képzett bűnözők azonban már akár olyan kémprogramokkal is meg tudják fertőzni a mobiltelefonokat, melyekkel elérhetik, hogy a bank által küldött hitelesítőkódok érkezzenek.

Különösen elkeserítőek a függönyoldalas módszerrel kicsalt milliókról szóló hírek annak fényében, hogy létezik száz százalékig megbízható megoldás is az ilyen esetek elkerülésére. A legegyszerűbb az, ha az ügyfelek a pénzintézet főoldaláról hívják be a netbankot, egy komplett banki honlapot ugyanis nem lehet csak úgy lemásolni – mondja az egyik bank biztonsági főnöke.

A bűnözők egyébként nemcsak a banki oldalak felől támadnak. Primitív helyesírási hibáktól hemzsegő, adó-visszatérítést ígérő e-maileket küldözgettek például heteken át a NAV nevében, az ügy harminc pénzintézetet érintett. Az elmúlt hetekben újabb hullámban árasztották el Díjnet-logós levelek is az embereket.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.

HVG