Keresztény Piactér, ahol a lelki és az üzleti értékek találkoznak

– így hirdeti magát az a vállalkozás, amelyre néhány hete bukkant a hvg.hu az interneten. Az oldal arra buzdítja a cégtulajdonosokat, hogy ezen a felületen keressenek maguknak hasonló meggyőződésű és gondolkozású üzlettársakat. A szóba jöhető üzletemberről azt írják, „nem számít, hogy kicsi (akár egyszemélyes), vagy nagyobb vállalkozása van. Az sem számít, hogy csak helyben dolgozik, vagy éppen országosan vannak ügyfelei. Ami fontos, hogy hittel, becsülettel, korrektül, odaadással és nagy szakértelemmel végezze a munkáját”.

Az ötlet Vereb István kiadóvezetőé. Övé a Laudetur Kiadó. A szegedi cég a Codex Consulting Kft.-hez tartozik. A családi vállalkozásban Vereb István az ügyvezető-tulajdonos, felesége, Verebné Sárközi Réka a főszerkesztő. Fő tevékenységük folyóiratok kiadására szól. A 2004-ben alapított kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, tavaly a nettó árbevétele nagyjából 13 millió forint volt. Az alapító tulajdonos kiadója oldalán magáról azt írja, hogy 1997 óta foglalkozik egyházi jellegű kiadványok készítésével. A közösségépítésben 2004-ben látta meg a fantáziát: előbb hírleveleket kezdett küldözgetni, majd jött az ötlet, mi volna, ha olyan termékeket, szolgáltatásokat és vállalkozásokat is mutatna az olvasóknak, amelyek szerinte valóban értéket képviselnek. „A megbízhatóság manapság vitathatatlan érték, ezért olyan vállalkozókat kerestünk, akik hitelesek és szeretnének eljutni egy olyan célközönséghez, amelyi értékeli ezt” – írta Vereb István a hvg.hu megkeresésére. A vállalkozótól azt kérdeztük, mitől keresztény egy piac. Szerinte attól, hogy „megbízható, becsületes vállalkozók mutatkoznak be, továbbá, hogy maga a célközönség is a keresztény családok”.

laudetur.hu

„Kultúremberek között nem szokás egymást becsapni, vallástól teljesen függetlenül” – reagált a hirdetésre egy webáruházat üzemeltető cég vezetője. Őt levélben kereste meg a Laudetur Kiadó, hogy csatlakozzon.

Először azt hittem, valami vicc

– írta a Facebookon, nem csatlakozott. Más úgy gondolja, „a kereszténység se nem garancia semmire, se nem erény”, míg akad, aki szerint „úgy lehet erre tekinteni, mint egy üzleti lehetőségre”.

Apropó üzlet: a piactéren való jelenlét nincs ingyen: 39 ezer 900 forintot, plusz áfát kell fizetnie annak, aki úgy dönt, regisztrál. Cserébe azt kapja, hogy mások megismerhetik munkáját és termékeit. Azt is ígérik, hogy minden vállalkozásnak készítenek egy saját weboldalt.

A Keresztény Piacteret idén július óta hirdeti a Vereb család, eddig valamivel több mint 20 vállalkozás csatlakozott, ketten Zala megyéből, egy-egy Csongrád és Tolna megyéből, a maradék pedig Pest megyéből. A kínálat nagyon vegyes: van közöttük koporsógyártó cégből lett ablak- és bútorgyáros, Váci utcai optikus, és olyan, aki házi pálinkafőzővel kereskedik.

laudetur.hu

Írtunk nekik, hogy megtudjuk, miért csatlakoztak és hozott-e már üzletet számukra a Keresztény Piactér. A húszból mindössze egy vállalkozó válaszolt, azt, hogy véletlenül kapott meghívót a piactérre, nagyon sok megkeresése van, azt nem tudja, hogy ebből mennyi jön a Keresztény Piactérről.

Eredményekről még Vereb István sem tudott beszámolni. Azt írta, hogy figyelik a cégeket, és idővel mérik is majd az eredményeket. „Az olvasóktól és a vállalkozóktól is kérünk bizonyos időközönként visszajelzéseket a cégekről és a termékeikről”, ha valakiről kiderül, hogy mégsem volt korrekt, vagy a szolgáltatásával adódott gond, megválnak tőle.

Szerződni egyébként nem egyszerű, nem elég a jelentkezési lapot kitölteni, a beérkezés után mindenkivel személyesen is elbeszélgetnek. „Megkérdezzük, miért szeretne csatlakozni. Ha látjuk, hogy hasonló értékeket képvisel, mint amit felállítottunk, akkor semmi akadálya” – érvelt a fővállalkozó. Arra a kérdésre, hogy azzal, ha egy vállalkozó fizet, automatikusan az értékrendje is megfelelő lesz-e, Vereb István csak ennyit válaszolt, „az előbb erről is beszéltem”. Szerinte, ha valakitől idegen az ilyen közeg, úgysem fog csatlakozni. Erre egyébként elmondása szerint volt már példa.

Előnyükként azt emelte ki, hogy a személyes interjúkat felhasználva céges bemutatkozó anyagokat készítenek, „tehát nem nekik kell bajlódni ezzel, amúgy se nagyon van rá idejük” – érvelt. Vélhetően arra az egyen weboldalra gondolt, amelyet 39 ezer 900 forint plusz áfáért készítenek, mindenkinek ugyanannyiért, ugyanolyat. Az akcióval július óta nagyjából 800 ezer forintot kerestek.

Zarándoklat e-mailben

Vereb István nem csak ezzel próbálkozik, múlt hónapban online zarándoklatot is hirdetett, Szent István Camino néven. „Nem kell elutazni, pénzt befizetni, szabadságot kivenni, csomagolni, drukkolni jó időért, mégis egy egészen különleges élményben lesz része azoknak, akik csatlakoznak az online zarándoklathoz – csak öt percre lesz szükség naponta” – hirdeti. Az elképzelés lényege, hogy a résztvevők naponta, hajnali 5 órakor kapnak egy e-mailt, benne üzenettel, fotóval vagy videóval. Az első ilyen online zarándoklatát Vereb István augusztus 20-ra, Szent István ünnepére időzítette.

Mit ér a cég, ha keresztény?

A kiadóból lett online vállalkozó nem az egyedüli, akinek feltűnt, a vallás akár jó üzlet is lehet. A 2000-ben alapított ÉrMe Üzleti Hálózat keresztény vállalkozókat és cégvezetőket tömörít. 18 évvel ezelőtt azért jött létre, hogy a vallási értékek mentén, közösen gondolkozzanak – olvasható a hálózat oldalán. Azóta 6 klubjuk – köztük szakember, HR, Junior és építőipari – alakult, ezeket tagdíjakból és pályázatokból működtetik. Schumicky András, az ÉrMe egyik korábbi vezetője az üzleti hálózatról egy interjúban úgy nyilatkozott,

nem az a célunk, hogy a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, felakadt szemű keresztényeket összegyűjtsük, ahogy a hálózatunk sem valami ájtatoskodó szervezet.

A kormánnyal mindenesetre jóban vannak: a szervezet által minden nyáron megszervezett Keresztény Sziget egyik állandó támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a korábbi miniszter, Balog Zoltán is szívesen mutatkozott a rendezvényen. Egy másik esetben, 2015 novemberében pedig a Müncheni Főkonzulátus védnöksége alatt találkoztak a német Katolikus Vállalkozók Szövetsége és a magyar ÉrMe képviselői.

A hálózat 2016-ban keresztény gazdasági konferenciát is szervezett, Pénzen innen és túl címmel, állami pénzen: a számlát az Államadósság-kezelő Központ és a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványa állta.

Szívesen képviselteti magát a kormány az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencián is, amelynek első előadását idén áprilisban Kásler Miklós tartotta, még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként. A belépő a konferenciára 29 ezer forint plusz áfa volt, a pénz egy része – nem titkoltan – egy keresztény vállalkozói online kapcsolatépítési rendszer kiépítésére ment. A főszervező a szövegíró Sipos Zoltán, aki foglalkozott webbolt-marketinggel, a szélsőséges nézeteivel és akcióival elhíresült Tomcat pólóit reklámozta. A konferencia internetes oldalára azt írta, „egyszerre vagyunk vállalkozó keresztények. Ez nem két identitás: hisszük és valljuk, hogy Isten jelen van vállalkozásainkban, és a gazdasági tevékenység nemcsak összeegyeztethető a Szentírással, de természetesen következik is belőle”.

Ahelyett azonban, hogy megnyugtatta volna a keresztény vállalkozókat, csak még jobban elbizonytalanította őket: internetes fórumokon ugyanis olyan kérdéseket olvasni, mint például, „egy keresztény vállalkozó kereskedhet-e olyan játékszoftverekkel, amelyekről tudja, hogy köze van az okkultizmushoz, mágiához?”. Míg más abban bizonytalan, hogy árulhat-e Harry Potter-könyvet és Rodolfo-bűvészszettet.