Vállalkozás hvg.hu 2018. július. 16. 13:59

Az Erste-vezér szerint ostoba dolog volt a devizahitel

A Financial Timesnak adott interjút az Erste csoport vezetője, Andreas Treichl Orbán Viktort is élesen bírálja.

Európában egyedülállóként nem csak a 2008-as pénzügyi válságot élte túl egy nagybank élén Andreas Treichl, a bécsi központú Erste csoport vezetője, de például a közép-európai devizahitelválságot is. A szakember 21 éve áll az intézmény élén, ez rekord Európában, de talán a világon is – írja a Financial Times. 

Ennek fényében érthető, hogy Treichl igen önkritikus hangvételű interjút adott a lapnak. Egyik legnagyobb hibájaként éppen azt említi, hogy nem látta meg a kockázatot a 2008-as válságért felelőssé tett amerikai subprime jelzálogpiaci termékekben. Márpedig a 2008-as összeomlást követő recesszió az Erste eredményét is aláásta, és az osztrák állam 2,7 milliárd eurónyi részesedéssel segítette ki a bankot – bár Treichl azt állítja, talált volna más befektetőt is a bank.

Az Erste kelet-közép-európai régió legnagyobb bankcsoportjaként meg tudta őrizni piacát a válság idején is, ám a devizahitelek ügye megtépázta a róla alkotott képet – jegyzi meg a lap.

Mindenki tudta, hogy ostobaság volt, utólag, igen, valóban rossz volt

- fogalmazott az interjúban a devizahitelekről a bankelnök, aki ugyanakkor azzal mentegetőzött, hogy a termékek iránt megvolt a kereslet és a fogyasztók is profitáltak belőle. Ráadásul ott, ahol ilyen konstrukció nem létezett – például Romániában – veszített az Erste piaci részesedéséből emiatt.

Treichl kritikusan beszélt a magyar állammal kötött megállapodásról is. Orbán Viktor „ügyesen kihasználta gyenge pozíciónkat  és egy csomó pénzt kivett a zsebünkből” – mondta az elnök, aki szerint a „magyarországi nehézségekhez” köthető költségeik meghaladták az 500 millió eurót.

(Financial Times)

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.