Közel hétmilliárd forintból épül meg őszre a Vasas új stadionja, de a csapat nem fog benne egy darabig NB I.-es meccseket játszani, mert a hétvégén kiesett az első osztályból. Az NB II.-ben aztán vendégként játszhattak volna egy olyan stadionban, amely még az övékénél is több pénzbe kerül, csakhogy a szegedi katolikus egyházmegye klubja képtelen volt bent maradni még a másodosztályban is.

Az angyalföldi Egerszegi Tamás (b) és a kispesti Gazdag Dániel a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Budapest Honvéd - Vasas FC mérkőzésen

MTI / Illyés Tibor

Ez már az egymást követő harmadik szezon, amikor milliárdos stadionépítés után esik ki egy csapat. 2014 tavaszán Schmitt Pál átadta a 3,8 milliárd forintból megépült Pancho Arénát, Orbán Viktor ezt a díszpáholyból nézte, a második ott játszott szezon végén pedig a Felcsút kiesett. (Velük együtt búcsúzott a Békéscsaba, amelynek ugyan nem új stadionja volt, de 500 millió forintot csak rászántak a lelátó egy részének felújítására.) 2016 őszén Orbán az MTK 7,2 milliárd forintból elkészült stadionjának avatóján hallgatta végig, ahogy kifütyülik, és a szezon végén a kék-fehérek is kiestek. Idén pedig a Vasas búcsúzik az első osztálytól – ott a különbség annyi, hogy a 6,6 milliárdos stadiont még csak építik, a miniszterelnök pedig már nem szívesen megy stadionavatókra.

Lassan már meg sem lepődünk azon, hogy újra olyan csapat esik ki az NB I.-ből, amelynek épül vagy épp megépült a több milliárd forintot érő stadionja. De szó sincs arról, hogy a stadionépítés vinne el túl sok pénzt vagy épp energiát a csapatépítés elől: valójában annyi helyen épül új aréna, hogy már szinte lehetetlen volna olyan végeredményt elképzelni, amelyben ne lenne egy új stadionban játszó csapat a kiesők között. Ráadásul mivel a stadionépítés nagy részét az állam vagy az önkormányzat fizeti, nincs is értelme arról beszélni, hogy ez mennyit vesz el a klub kasszájából.

A szombathelyi Haladás 15,6 milliárd forintos költséggel felépült stadionja

MTI / Varga György

A 2017/18-as szezonban már az volt a csoda, hogy olyan csapat is küzdött az első osztályban a kiesés ellen, amely nem teljesen új stadionban játszik. Az előző hétvégén befejeződött bajnokság közben nem egy példán láthattuk, hogy a stadion megépítése és fenntartása mekkora tortúra lehet:

- A szezon közben sokáig úgy volt, hogy a Haladást a kiesés fenyegeti, végül a csapat két ponttal végzett a kiesőhely felett. A 15,6 milliárd forintból megépült szombathelyi stadiont tavaly ősszel adták át úgy, hogy ekkor még fogalmuk sem volt, ki fogja üzemeltetni. Annyi pénzt éget el ugyanis egy stadion fenntartása, hogy egyetlen cég sem volt, amely ezt hajlandó lett volna vállalni, így végül az önkormányzat 115 millió forint közpénzt adott az építtető cégnek, hogy végezze el ezt a munkát. Aztán kiderült, hogy nem mehet be a csapat edzeni, mert úgy építették meg a stadiont, hogy nem süti a nap a gyepet eléggé.

- A Mezőkövesd egyetlen ponttal végzett a kiesőhely előtt. A Tállai András vezette klubnál nem most épült a stadion, de az elmúlt években teljesen átépítették, jókora állami támogatással.

- A Diósgyőr lehetett volna az újabb csapat, amely épphogy átadott stadionban kiesik, de végül az utolsó fordulóban megmenekült. Az átadást februárra ígérték, az eredeti kormányhatározat szerint 4,5 milliárdba került volna az aréna, ebből lett májusi átadó, és 13 milliárd forint költség. Olyan céget ott sem sikerült találni, amely vállalta volna az üzemeltetést, így az önkormányzat adja a közpénzt a működtetésre, amely a becslések szerint akár évi 100-200 millió forintot is kitehet.

- Kiesett a Balmazújváros, amelynek az elnöke, a fideszes képviselő Tiba István már összeesküvés-elméleteket szőtt, mennyire nem akarta senki, hogy bent maradjon a csapat. Az ottani stadiont még tavaly újították fel, amikor a csapat a másodosztályban játszott. Akkor megcsinálták a pályafűtést is a helyi termálvíz felhasználásával, majd az önkormányzat rájött arra, hogy ezt túl drága volna bekapcsolni, úgyhogy inkább nem is használták.

- És kiesett a Vasas is, amelynek a 6,6 milliárdból épülő stadionja várhatóan az őszre készen lesz.

De nem csak az NB I.-ben szenvednek csapatok az újonnan megépült, minden igényt kielégítő stadionban. A hétvégén esett ki az NB II.-ből a szeged-csanádi katolikus egyházmegye csapata, a Szeged 2011, amely egyébként évek óta Gyulán játssza a hazai meccseit, most azonban Garancsi István egyik cége már építi nekik Szegeden a 9,4 milliárd forintos Ifjúsági Centrumot, benne 8 ezer főt befogadni képes stadionnal és teljesen egyedi megoldásként egy kápolnával is. Kiesett a Szolnok is, ahol Orbán Viktor két éve adta át az 1,2 milliárd forintból felújított stadiont.

Az utolsó fordulóban dőlt el, hogy bent maradt a Zalaegerszeg, ott az elmúlt években 1,5 milliárd forintból végezték el a felújítást a másodosztály legnagyobb befogadóképességű arénáján. Mindez egy évvel követte azt, hogy a 260 fős átlagnézőszám ellenére 400 millió forintból stadiont kapott Kozármisleny, majd kiesett az NB II.-ből, az addigi tulajdonos pedig otthagyta a klubot. De legalább feljutott a Monor, amely jobb híján Óbudán fogja játszani a hazai meccseit, mert a saját pályája nem alkalmas a másodosztályra.

Fazekas István

Tragikomédia a megyeiben: az utánpótláscentrum kinyírta a felnőtt és az ificsapatokat is

A „stadion van, foci nincs” elvet azonban Szigetszentmiklóson vitték tökélyre idén. Ott egy utánpótlásközpontot kezdtek el 3,5 milliárd forintért felépíteni még a másodosztályú csapat mellé, csakhogy nem találtak elég céget, amely szívesen adott volna tao-támogatást, a klubnak pedig minden pénzét elvitte az építkezés, és kiestek az NB III.-ba. Az egyesület elnöke, aki több kollégájához hasonlóan szintén fideszes képviselő, a Hír Tv szerint ez után fakadt ki:

ez nem Felcsút vagy Mezőkövesd, hogy a pénz ott álljon a páncélszekrényben.

A klubnak pedig annyira nem volt pénze, hogy a felnőtt csapatot visszaléptették a bajnokságtól, inkább a megyei 1. osztályban indították el. Az ígéret ekkor az volt, hogy majd az utánpótlás játszhat a stadionban, de idén tavasszal a gyerekcsapatokat is visszaléptették, annyira nem volt pénz. Így aztán az utánpótlásközpont megépítésével sikerült elérni, hogy a városban nem maradt, csupán egy öregfiúkcsapat.