Súlyos büntetővámokat vethet ki az EU az Egyesült Államok ellen – ezt az Európai Bizottság illetékes tagja, Cecilia Malmström jelentette be szerdán délben. Az intézkedés bosszú amiatt, hogy az Egyesült Államok elnöke a múlt héten közölte: 25 százalékos vámot vet ki az acéltermékek importjára, és 10 százalékost az alumíniuméra.

Az amerikai intézkedések számítások szerint ötmilliárd euró értékű európai terméket érinthetnek. Ehhez képest az EU még szerény is, hiszen számításuk szerint a bosszúból kivetendő, 25 százalékos vámok 2,8 milliárd euró értékű, az Egyesült Államokból származó termékre vonatkoznak. Ebből csupán 854 millió euró az acél- és alumíniumtermék.

AFP / Ed Jones

A Bloomberg által megszellőztetett, több mint száz terméket tartalmazó listán – szemben az amerikai tervben szereplő, ipari felhasználású árukkal – jellemzően késztermékek találhatók, élelmiszerek, iparcikkek egyaránt. Például:

• farmer, póló, kozmetikumok, motorkerékpár, kishajók és egyéb iparcikkek egymilliárd euró értékben
• narancslé, bourbon whiskey, kukorica és egyéb agrártermékek 951 millió euró értékben
• acéláruk és más ipari felhasználású termékek 854 millió euró értékben

Malmström azt mondta, a lista összeállításakor ügyeltek arra, hogy a termékeket helyettesíteni lehessen európai árukkal. A márkahűek nyilván másképp gondolják ezt, hiszen mi is helyettesíthetne a szemükben egy Levi's farmert, egy Nike cipőt, vagy egy Harley-Davidson motort.

Miért pont a Harley-Davidson és a Levi's?

Az EU listáján azért szerepelnek ikonikus amerikai márkákhoz köthető termékek, hogy az egyszerű amerikai (elnök) is megértse: Brüsszel ott akar ütni, ahol fáj. Nem csak Trumpra kívánnak hatni: jellemzően olyan termékeket választott a bizottság, amelyek republikánus választókörzetekhez köthetők. Paul Ryan republikánus házelnök például wisconsini, akárcsak a Harley-Davidson – a politikus fel is szólította Trumpot, hogy jól gondolja át a vámok kivetését.

Trump ugyan jónak nevezte saját ötletét és a kereskedelmi háborúkat is, ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy meggyőzze akár saját párttársait. Sokan úgy látják, hogy a terv vezetett az elnök legfőbb gazdasági tanácsadójának, Gary Cohnnak váratlan távozásához is. Cohn mindenesetre a szabadkereskedelem híveként ismert, szemben a Washington Post értesülése szerint a helyét átvevő Peter Navarróval, aki a gazdasági protekcionizmust és a külkereskedelmi hiány csökkentését tartja szem előtt.

Nekünk van mitől tartanunk?

Kérdés, hogy a bourbon vagy a Harley-Davidson, a Levi's, netán a Gap mennyire számít szükségletnek, és hogy az amúgy sem olcsó termékekért hajlandóak lesznek-e a márkahű fogyasztók még többet fizetni Európában. Brüsszel azonban valószínűleg azzal is tisztában van, hogy az érintett márkák termékeinek jó részét nem is az Egyesült Államokban gyártják. Ha bárki megnézi a Gap, Nike, Levi’s ruhái címkéit, jó eséllyel egy délkelet-ázsiai ország nevét olvashatja a „Made in” után.

AFP / Kay Nietfield

Ugyanez igaz az amerikai luxuskozmetikumokra is: az Estée Lauder például Nagy-Britanniában is gyártat. Ezek a termékek pedig így nem is esnek a védővám hatálya alá. A kivétel egy-két exkluzív modell lehet – ezeknek a vevői eddig sem az árérzékeny kategóriába tartoztak.

Az élelmiszereknél más a helyzet, ám leginkább a mogyoróvajfüggőknek kell spájzolniuk. A kaliforniai bor például már nem lesz vámköteles.

Tényleg csak az amerikaiak veszíthetnek?

Amikor George W. Bush 2002-ben védővámokat vetett ki az acélimportra, az Economist által idézett tanulmány szerint több munkahelyet tett tönkre, mint ahányat megvédett az intézkedéssel. A magyarázat egyszerű: a jelenleg Amerikában gyártó cégek inkább áthelyezik máshová a termelést, csak hogy ne kelljen vámokat fizetniük az alapanyagok után. Ez az egyik legfőbb érv a védővámok ellen is, ám az túlzás, hogy emiatt csak az amerikaiak veszítenének.

Brüsszelben leginkább a német autógyárak lobbiznak a bosszú érdekében, nem véletlenül: az európai autóexport fele Amerikában talál vevőre, ráadásul egyre több cég is az Egyesült Államokban gyártat, vagyis az alkatrészekre kivetett importvám is súlyosan érintené őket. Trump egyébként szombaton azt is bejelentette, hogy az európai autókra extra adót vezet be, ha az EU védővámokkal bosszulja meg az ő védővámjait.

Stiller Ákos

Az európai ipar emellett attól tart, hogy az amerikai piacról kiszoruló kínaiak dömpingáron árasztják el termékeikkel a piacot. Ha viszont az európaiak is – erre hivatkozva – védővámokat vezetnek be a kínaiak ellen, az tényleg totális kereskedelmi háborút indíthat el. Különösen, ha a WTO is úgy ítéli, nem mond ellent a világkereskedelem szabályainak egy ilyen intézkedés.

Igazolható a védővám?

Donald Trump sokszor beszélt már arról, mennyire bosszantja a külkereskedelmi deficit és az amerikai nehézipar hanyatlása. Ezeket nehéz cáfolni: 2000-ben az Egyesült Államok még a világ legnagyobb alumíniumtermelője volt. Mára a túltermeléssel küzdő globális alumíniumpiacnak csupán 1,5 százalékát ellenőrzi az Egyesült Államok, míg Kína 55 százalékát.

A mostani intézkedést azonban nemzetbiztonsági kockázat fennállásával magyarázta az elnök. Nem véletlenül: ez egy olyan kiskapu, amelyet a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) is elfogad, legalábbis ideiglenes intézkedéseket lehetővé tesz tagjai számára. Brüsszel azonban ezt vitatja, a bizottság szerint egyszerű piacvédelemről van szó. Emiatt nem csak bosszúra készül, de a WTO előtt is perelni akarja Washingtont.

Hasonló ügyben még soha nem ítélkezett a szervezet, pláne nem két legnagyobb tagja, az EU és az USA között. A WTO ítélkezett ugyan a Bush féle acélvám miatt, akkor 20 hónapig tartott, mire a testület kimondta, az ellentétes a világkereskedelem szabályaival.

És az USA nem fogja beperelni az EU-t?

Bár Cecilia Malmström szerint a bizottság a WTO szabályai szerint állította össze a maga listáját, a Financial Timesnak nyilatkozó szakértők és több tagország szerint is esélyes, hogy az uniós védőintézkedések nem felelnek meg a szervezet szabályainak. Az EU nemzetbiztonsági okok helyett piacvédő intézkedésekként határozza meg saját lépéseit – itt tehát azt kellene bizonyítania, hogy például azért vet ki 25 százalékos vámot a Gap pólókra, mert különben olcsó kínai termékek lepnék el az európai piacot.

Malmström erre azzal vág vissza: mitől jelentene nemzetbiztonsági kockázatot az Egyesült Államok számára az, ha magas minőségű fém alkatrészeket importál Európából?

Akkor most mind meghalunk?

Az európai intézkedések is könnyen visszaüthetnek. Amíg például a bourbon piaca elhanyagolható Európában, a világ egyik legnagyobb szeszipari cége, a brit Diageo forgalma egyharmadát az Egyesült Államokban bonyolítja, vagyis egy amerikai válaszlépés jelentősen ronthatja eredményeit.

AFP / Yoshikazu Tsuno

Ez azonban még mindig a kisebbik baj, a nagyobbik a totális kereskedelmi háború, aminek már látszanak az első jelei. A Bloomberg szerint legalábbis az amerikai kormányzat Kínával szemben már nem csak a fémkereskedelem korlátozását fontolgatja. Az egyelőre csak tervbe vett intézkedések legszigorúbb forgatókönyve szerint Washington a Kínából importált fogyasztási termékek széles skálájára róna ki vámot. Ezen felül az amerikai kormányzat korlátozná azokat a kínai beruházásokat, amelyek „kockázatot jelentenek nemzetbiztonsági szempontból”.

Hasonló tervek egyébként az EU-ban is megfogalmazódtak, különösen a francia elnök szeretne egy védelmi mechanizmust. Ez azonban fényévekre lenne a tervezett amerikai lépésektől, amelyekre valószínűleg Peking is hasonló lépéseket tenne.