Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Flaar legújabb tervezésű vitorlását az Év Európai Yachtja díjra jelölték, ekkora sikert nemhogy magyar, de egyetlen régiós hajócég sem tud felmutatni.
Már gyerekkoromban azzal álmodtam, hogy hajókat fogok tervezni.
Persze, szinte minden gyerek pontosan tudja, hogy mi lesz, ha nagy lesz, de Déry Attila, a paloznaki Flaar hajóépítő cég társtulajdonosa leszegett fejjel ragaszkodott a döntéséhez, és tényleg hajótervező lett. Mostanáig a kompozitszakértő Mezey Zoltánnal közös cégük “kezei közül” hozzávetőleg 60 hajó került ki. Idén nyáron meg elérte őket az Év Európai Yachtja díjra jelölés, amivel az európai hajótervező-elitbe, a legnagyobb nevek közé került az alig több mint 10 éve igazi sufniműhelyként gründolt cég.
A jelölő német Yacht magazin szakértője, Michael Good két éve tesztelte egy modelljüket a Balatonon, és a düsseldorfi hajókiállításon is találkoztak már. Amikor a Budapest Boat Show előtt Mezey Zoltán az új Flaar M 37-es beharangozóját feltette a Facebookra, a szakember kért pár információt, és írtak az új hajóról néhány sort a magazinban. Pár hónappal később aztán érkezett egy e-mail a magazintól, hogy jelölnék őket a díjra, de ehhez vállalni kellett, hogy szeptemberben a franciaországi Le Rochelles-be, vagy októberben Barcelonába viszik a hajót tesztelésre. “Így aztán október közepén felpakoltuk az eddig egyetlen elkészült Flaar M 37-es hajót (építő: Média & Marketing Kft.) és elindultunk vele Barcelonába” – mondta a társtulajdonos Mezey. Hogy elnyerték-e a díjat, az 2018 januárjában derül majd ki Düsseldorfban.
A családunknak Tihanyban, 30 méterre a víztől volt nyaralója, a testvéreimmel mindig építettünk valamit, ami halad a vízen, kézenfekvő volt, hogy előbb vagy utóbb beköszön a hajótervezés
– magyarázza eltökéltségét Déry Attila. A mérnök felmenők sokat tettek hozzá, hogy a vitorlázás fizikáját nagyon hamar megértette, és már középiskolás korában bejárt a műszaki egyetemre is olyan előadásokra, amikről azt gondolta, hasznosak lehetnek számára. Aztán nekikezdett a Közlekedésmérnöki Karnak, de 2 év után mégis kiugrott, és 2004-ben átigazolt az akkor már nagyon ismert és csúcstechnológiával dolgozó Pauger Kft.-hez. Ez a lépése mindent el is döntött.
“Azt már a gimis idők alatt is sejtettem, hogy ami engem igazán érdekel, azt itthon nem tanítják.” Az akkor már a 3D-s számítógépes tervezést is alkalmazó Déryt ugyanis kompozit vitorlás versenyhajók tervezése, fejlesztése és gyártása érdekelte, az egyetemen azonban elsősorban a fémszerkezetű kereskedelmi hajók tervezésének voltak komoly hagyományai.
A Paugerhez szinte az utcáról csengetett be, két hónappal később pedig már vízre tettek egy hajót, aminek az alapkoncepcióját ő hozta, és a Szamuráj Jacknek elnevezett versenygép rögtön ezután második helyezett lett a Kékszalag vitorlásversenyen.
Már voltak saját terveim, azokat vittem, bementem, és csaptam is fel a laptopomat.
Szerencséje volt, a cégvezető tulajdonos Paulovits Dénessel azonnal megtalálták a közös hangot. A Paugernél töltött szűk három év alatt igazán nagy projektekben vett részt, közöttük Fa Nándor 8mPro hajójának tervezésében is részt vállalt: ez egy 8 méteres hajó, amit a balatoni egyszemélyes versenyekre terveztek. Ennek folyományaként már Flaar színekben Fa Nándor Spirit of Hungary nevű hajójának – amivel 2016/17-ben a kikötés nélküli földkerülő versenyen, a Vendée Globe-on nyolcadik lett – is társtervezője volt.
A Kékszalag-siker előzményeként az egyetemről kiugorva a családi kertben egyedül nekifogott egy 6 méteres kis vitorlás építésének kompozitból. Az Atlanti-óceánt átszelő Mini-Transat versenyre épített hajók terve inspirálta, de míg azok óceánra szabott hajók, addig Attila egy igazi tavi hajót alkotott.
| Mi is az Év Európai Yachtja díj? |
A díjat 2002-ben osztották ki először, eredetileg három vezető európai hajósmagazin indította, de ma már 12 ország szaklapjai alkotják a zsűrit. Összesen 5 kategóriában hirdetnek győztest, korábban kategóriánként 5 hajó versenyzett, most először csak 3 jelölt közül választanak. A Flaar M 37-es hajóját a speciális hajók kategóriájában jelölte a német Yacht magazin. A kategóriában az egyszemélyes kikötés nélküli földkerülő verseny (Vendée Globe, amin a magyar Fa Nándor háromszor is részt vett, legutóbb 2016/17-ben) mezőnyében több hajót is tervező VPLP iroda Figaro 3-asával , valamint a DNA Performance TF-10 típusú, holland tervezésű szárnyas trimaránnal (háromtestű hajó) versenyez a Flaar hajója. |
És ami a legfontosabb: ezekben az években ismerkedett meg Mezey Zoltánnal, akivel 2007 januárjában megalakították a Flaar Kft.-t. “Egy szakmai konferencián egyetemi kollégák mondták, hogy találkoztak egy nagyon érdekes tervezővel, aki a Paugernél dolgozik” – idézi fel az első közös pontokat Mezey Zoltán, akivel együtt alapították a vállalkozást.
Mezey ekkoriban ugyanis a Műegyetem Polimertechnika Tanszékén volt doktorandusz, épp beleszeretőben a vitorlázásba. “Vettem egy öreg kis katamaránt, azt kezdtem rendbe hozni, felújítani.” Így aztán kézenfekvő volt, a hajóépítésben is meghatározó alapanyagnak számító kompozitok felé specializálódott. Nem is habozott sokat, gyorsan felvette a kapcsolatot Déryvel és kiderült, hogy hajós kérdésekben egy rugóra jár az agyuk.
A Mini-Transat jellegű hajó lett az alap, amire építkeztek a cégalapításkor. Építsünk belőle többet és, ha jól sikerülnek, biztosan jól el is lehet adni őket – így hangzott az "üzleti terv”. “Azt persze tudtuk, hogy csak hajóépítésből nem tudunk talpon maradni, így már az indulásnál elindítottunk egy ipari vonalat is.” Ez az első beruházásként másfél millió forint közeli összegért vásárolt CNC-géppel végzett bérmunkát jelentette – a kisebb-nagyobb hajós áttervezési, alkatrészgyártási munkák mellett. Akkoriban az ilyen jellegű faipari modellkészítő CNC-marók még nem voltak annyira elterjedtek, ők viszont tudtak 3D-s rajzolást és marást is.
A gép csaknem teljesen kitöltötte a Déry-család garázsát, ráadásul a szomszédok is “örülhettek” a zajnak, az ipari megrendelések révén viszont túl tudták élni az éppen pusztítóvá váló válságot.
Még mindig kétszemélyes cégként működtek, Zoltán kilépett a műegyetemi tudományos állásból – amivel a tanársegédi fizetése egy csapásra a felére csökkent, “nagyon kis lábon éltünk, igazán kemény időszak volt, szerencsére a lehetőségekhez mérten sok családi támogatással”.
Ezzel együtt is egyből a high-tech versenyhajók irányát célozták meg, a vákuumtechnológiát karbonnal, ami ma is szűk terület, prémiumnak nevezhető, kevesen csinálják. Másfelől a “tömegben“ gyártott túrahajókkal versenyezni sokkal nehezebb lett volna, annyira telített volt a piac már akkor is.
A cégnek az első évben 8 milliós éves árbevétele volt, 2010 januárjában vették fel az első embereket, ekkor már megvolt a 300 négyzetméternél nagyobb etyeki gyártócsarnok. Etyeken azóta átálltak az ipari munkákra, a hajógyártás pedig a Balaton mellett Paloznakon folyik egy bérelt csarnokban.
A Flaar eddig mintegy 60 hajót engedett ki a műhelyből, legtöbb közülük a Flaar 18-as (a szám a hajótest hosszúságát jelenti lábban, egy láb = 30,48 cm), amiből 18 épült, használnak néhányat német, svéd és olasz vizeken is. Eredetileg oktatásra is alkalmas, jóindulatú, ám sportos élményhajónak szánták, de profiknak pályaversenyre is alkalmas. Elkészült 4 Flaar 26-os, közülük az egyik 2015-ben beállította a Keszthely–Kenese-rekordot. (Ez a hajó nem csak az anyaga miatt érdekes – prepreg karbon/Nomex méhsejt-szendvics szerkezet. Ez az első olyan magyar hajó, amely dinamikus stabilizátorszárnnyal van felszerelve, amely a rajta ébredő felhajtóerőt nem csak a hajó emelésére, de stabilizálására is használja.) A vitorlások mellett épült még egy csomó egyedi tervezésű és építésű, többnyire egyszemélyes versenyhajó, és több mint kéttucat motoroshajó-test. A motoros üzletágban önmagában komoly eredmény, hogy a Flaar csapat 2016-ban a Magyar Suzuki Zrt. stratégiai partnerévé vált az innovatív termékfejlesztésének köszönhetően.
Persze, vannak még tervek a fiókban, a korábbi hajók fejlesztése, de új egyedi tervezések is jöhetnek, a mostanra 120 millió forintos árbevételig jutó cég jól láthatóan kategóriát lépett, már nem a talpon maradás, hanem a növekedés iránya és tempója a kérdés. Ez abból is látszik, hogy egyre kapósabbnak tűnik a befektetők számára, akik már jó ideje “időről időre feltűnnek a cég körül”.
Mindig eljátszottunk a gondolattal, de mindig arra jutottunk, hogy ezt a céget ketten toljuk.Talán, ha most kezdenénk, valószínűleg nem az organikus növekedést választanánk, hanem megpróbálnánk találni egy befektetőt, és egyből a közepébe csapnánk
2018-ra kivételesen nem elsősorban termékfejlesztéssel, hanem komoly technológiafejlesztéssel, gépesítéssel készül a Flaar. Céljuk, hogy a hatékonyság növelésével nagyobb darabszámban tudjanak gyártani, így ki tudjanak lépni a most még jellemzően manufakturális keretekből.
