Miskolcról Sárospatak felé a 37-es főúton már messziről látszanak a borvidék jellegzetes alakú dombjai. De Olaszliszkára érve néhány hektáron birsalmaültetvény sárgállik a tájban. A birsszüreten látogattuk meg a környék egyetlen gyümölcstermesztő gazdáját, Kovács Istvánt. A Colonus Kft. tulajdonosa a falu északi határában, 111 hektáron gazdálkodik. A családi vállalkozás hat alkalmazottat foglalkoztat. A fő növény 32-34 hektáron a bodza, mellette ribizli van: fekete 16, piros 3 hektáron, biobirsből pedig 6 hektáros az állomány. Tavasszal telepítettek 4,5 hektár szomolyai fekete cseresznyét, és jövőre készül az ipari és cigánymeggy is 15,5 hektáron. A gazdasághoz még egyharmad hektár biomogyoró és egy hold szőlő is tartozik. A gyümölcsök mellett még lucernás és gyep is van. Ami azon terem, azt a közeli állattartók etethetik fel a bikákkal és a birkákkal, a trágya pedig a gyümölcsfák alá jön vissza. A birtokot faiskola teszi teljessé.

Fülöp Máté

De miért pont gyümölcsös?

Az állatok nem ismerik a naptárat, nekik az év minden napján, reggel, délben és este is enniük kell. A szántónál meg jóval többet jövedelmez a gyümölcs, ezért választottam ezt

– mondja Kovács István.

„Az idén még lesz utoljára egy kis darabon árpa, aztán azon a területen is meggyet ültetünk. A szőlőnél azért jobb a gyümölcsös, mert hamarabb lát belőle pénzt az ember. A piros és a fekete ribiszkét már júniusban, a bodzát pedig augusztus végén és szeptemberben el lehet adni. A szőlőből viszont csak novemberben, decemberben lesz bevétel. Paraszti családból származom, a sorsom eleve el volt rendezve, már 13 évesen szénát kaszáltam a felnőttekkel. Állatorvosnak készültem, de aztán állattenyésztő technikusnak tanultam. 1971-től dolgoztam, majd lettem ágazatvezető a helyi termelőszövetkezetben. Ott ragadt rám valami a többi területről is. Aztán a kilencvenes évek elején kiváltam a szövetkezetből, és saját céget alapítottam, nyolc hektárral indultam” – idézi föl a kezdeteket.

Fülöp Máté

A több évtizedes szolgálati idő után Kovács István 750 ezer forintos vagyonjeggyel és 45 Aranykorona juttatott földdel kezdte. A környéken akkoriban sokan eladták az Aranykoronát. Vett is belőle, további 500-at szedett össze, ehhez pedig még hozzácsapott 160 ezerért kárpótlási jegyet – meséli. Aztán 220 gazdával együtt 1993-ban részvénytársaságot alakítottak, 20 ezer forintos részvényekből összedobtak 11 milliót. Őt kérték fel igazgatónak, főleg szőlővel foglalkoztak. Ezt három évig csinálta, onnantól már csak a saját gazdaságára figyel.

Birsszüret, csak kézzel

A telepen épp a ládákat pakolták le a traktorról, egy rekeszbe nagyjából 8-9 kiló birsalma fér. Egy sorban rakva, mert a birsre nagyon kell vigyázni, hogy ne ütődjön, ne nyomódjon. Így sokáig eltartható marad. A termés a hangárban átkerül a teherautóra, úgy várja a szállítást. A tulajdonos egy Nébih-ellenőrzés végén jár, az élelmiszer-biztonsági hivataltól kiküldött hölgy hamar végez, és mindent rendben talál. A szüret csak néhány napig tart, és esőre áll az idő, iparkodni kell. Az ültetvényen négyen szedik a birsalmát. A fasorok közötti területen felváltva minden páros sor be van tárcsázva, a páratlanokon gyep akadályozza meg, hogy a csapadék elvigye a talajt. A fák tövében pedig a sorközökről lekaszált fűvel mulcsoznak.

Hiába szívós növény, a jó birs igényli a gondozást. Metszeni, alakítani, trágyázni kell, a vadállatok ellen pedig sűrű műanyag hálót rakunk a törzsre

– mondja a gazda.

A túl nagy eső és szél is kárt okozhat, az előbbi kihasít egy darabot az almából, az utóbbi ágat vagy törzset tör, de kidöntheti az egész fát is. Kovács István a Robusta fajtát termeszti. A fákat 2–2,20 méteresre hagyják nőni, és 80 centiméteres törzseket alakítanak ki nekik. Így kényelmesen lehet szedni a termést, kizárólag kézzel. A mostani állomány két részből áll: 2011-ben 1848 fát telepítettek 4,5 hektáron, rá egy évre 588 tövet ültettek 1,5 hektárra. Az idei termés kiváló.

Volt ma olyan fa, amelyik hat ládát adott

– mondja az egyik almaszedő. Hektáronként 150-200 mázsa alma teremhet, öntözés nélkül – teszi hozzá Kovács István.

Fülöp Máté

Mennyiért megy el a birs?

Tavalyelőtt 150 volt a felvásárlási ár, tavaly 180, idén már 200 forint kilónként – ha megveszik. Mert nem olyan közkedvelt. Ha elvinné a fővárosba, a nagybani piacon 5-600-ért adná el, az üzletekben pedig 1000-1200 forintért lehet kapni kilóját. Birsalmasajtot nem gyártanak, mert nem venné meg senki. Főként pálinka lesz belőle, de ahogy Kovács István mondja:

Én nem annak szántam. Ez tökéletes bébiétel, biobirsből. Jobb lenne, ha abba menne. Ezt nyugodtan lehet adni a csecsemőknek. Ha ezt eszi a baba, rendben tartja az emésztését.

Szokvány helyett biobodza

A szomszédos táblákon bodzafák állnak. Nyáron szedték le a bogyós termést, amiből idén 43 kamionnyit tudtak eladni közel két hét alatt, ami nagy megterhelés volt a cégnek. Napi 3-4 kamiont pakoltak meg. Egy kamionra 20 tonna fér, összesen 860 tonna bodzát adtak el. „A nehézség az volt benne, hogy a feldolgozó-üzemben egy héten csak két kijelölt napon lehet biobodzát leadni. Ehhez kellett igazítani a szüretet, régebbi szedést nem vihetek be, mert felszaporodik benne a tejsav, és alkalmatlan lesz a sűrítmény gyártására” – mondta Kovács István.

A gyár a szüret előtt megmondja, hogy mikor és mennyi termést vihet be. De tavaly nyáron, szedés közben előfordult az is, hogy szóltak neki: az üzem túlterhelt, és nem tudják fogadni a bodzát. Ezért 4 kamion helyett csak egyet vihetnek be Olaszliszkáról. Erre a gazda még aznap hűtőt bérelt az Újfehértói Kutatóintézetben. Három nap múlva, amikor a gyár újra fogadott árut, újabb utaztatás után leadhatta a termést. De közben a hűtés miatt kipárolgott a nedvesség, és 4-5 százalék tömegveszteség lett a vége. Ez természetesen az ő zsebére ment.

A bodza még jó üzlet, de már túl sokan csinálják, illetve szűkül a felvevőpiac. Értékesítési gondok vannak – mondja a gyümölcsgazda. Bár ő 60-70-ért termeszti és 110 forintért tudta eladni kilóját, a piacon idén egyértelműen látszik a változás. Tavaly a feldolgozónak 650 tonna kellett, idén pedig csak 400 tonnát kértek tőle Ausztriába.

Növekvő terület, erősödő verseny

Egyrészt az országosan megnövelt termőterület miatt, másrészt a tavalyi 4000 tonna helyett idén csak 2800 tonnát vett meg a feldolgozó a termelőktől. Bent ragadt készleten a vállalat sűrítménye, nem tudták eladni. Itt nincsenek többéves szerződések, ez prompt dolog. Amikor ez egy héttel a szüret előtt derül ki, más vevő után kell nézni. Sikerült is egy nyers-exportőrön keresztül levezetni a termést. „Ezt a helyzetet az tudja átvészelni, aki saját hűtőházban tudja tárolni a gyümölcsöt, de nekem ez túl nagy beruházás lenne. Pedig akkor nem kellene szállítanom, a vevő jönne hozzám” – mondja Kovács István.

Fülöp Máté

Lazac helyett faiskola

Két lánya az Egyesült Államokban él a családjával, Georgiában, illetve Alaszkában. Többször járt már náluk látogatóban, lazacra horgászott az unokákkal. Tavaly viszont megrendeltek tőle majdnem 16 ezer gyümölcsfaoltványt, ezért a horgászat helyett a faiskolát választotta. Pedig a gyerekek folyton hívják a szülőket, hogy hagyják itt Magyarországot és a gyümölcsöst, éljenek velük, Amerikában. A 74 éves gazda viszont nem vágyódik el Zemplénből.

Mit csinálnék ott? Meg is halnék a gyümölcsös nélkül.