Referenciának ott van a gyorsvasút hálózat, amelyet rekordidő alatt építettek ki Kína nagyvárosai között. Nem beszélve a sanghaji és a többi metróról.  Kínaiak korszerűsítik például a bostoni metrót, ráadásul úgy, hogy Trump elnök sem találhat rajtuk fogást. Nem Kínában, hanem Amerikában hoztak létre üzemet, mely a bostoni metró 284 kocsiját legyártja. Az üzlet értéke 566 millió dollár – emlékeztet a párizsi Le Figaro.

És ez még csak a kezdet a kínai állami cég számára: a China Railway Stock Corporation már nemcsak alacsony áraival, de fejlett informatikai rendszerével is hódít a világban. Az óriási cégnek több mint 180 ezer alkalmazottja van. Az informatika egyre fontosabb a vasúton és a metrón. A kínaiak ezen a téren versenyképes technológiát kínálnak – olcsóbban, mint nyugati vetélytársaik.

Mindez része az Új Selyemút néven emlegetett programnak, melyet Hszi Csin-ping elnök hirdetett meg Pekingben. Ennek a lényege az, hogy Kína a világ első számú exportőre kíván lenni egy olyan időszakban, amikor a nagy vetélytárs, az Egyesült Államok bezárkózó politikát folytat. Washingtonban nagyon is komolyan veszik a kínai nyomulást. Rendszeresen megvétózzák a legújabb információtechnológia exportját a Mennyei Birodalomba. Elsősorban a nemzetbiztonságra hivatkoznak, hiszen Kínában a hadsereg is gőzerővel korszerűsödik, de aggasztja Amerikát a kínai cégek előrenyomulása is.

 És Európa?

 Az Alstom–Siemens-házasság bevallott fő célja az, hogy az Európai Unió piacainak megőrzése mellett a globális versenyben helyt álljanak. Csakhogy a szakértők szerint a kínaiak már megelőzték Európát mind a kutatásban, mind az alkalmazásban. Persze a globális piac hatalmas, de túlságosan sok óriásra nincsen szükség. A repülőgépek globális piacán csak a Boeing és az Airbus komoly tényező. Most az Alstom–Siemens-páros úgy hirdeti magát, mint a vasúti Airbust, de jönnek a kínaiak, a kanadai Bombardier és más vetélytársak. Túlságosan is sokan pályáznak a vasút király szerepére egy nem túl dinamikusan növekvő piacon.