Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre többen vannak, akik a városi lét helyett tanyán, a „környezetbe simulva” képzelik el az életüket. Miről mondanak le és mit nyerhetnek a „gyüttmenetek”?
A „gyüttment” eredetileg sértő, gunyoros jelző, amivel a máshonnan betelepült, nem őslakos embereket illették vidéken. Ma már ez mást is jelent. Az új „gyüttmentek” azok az emberek, akik hátat fordítanak a városnak és vidéken kezdik újra az életüket. Apró településekre, esetleg tanyára költöznek, és ott kezdenek gazdálkodni. Jellemzően fenntartható módon. Van, aki egyedül, vannak, akik csoportosan.
Mi a SZÖSZ?
Az utóbbiak közé tartozik a Szeri Ökotanyák Szövetsége (SZÖSZ) is, amelyet az Alföldön, Szegedtől északra gazdálkodó tucatnyi család alkot. A 2010-ben alapított szervezet Ópusztaszer, Balástya, Kistelek és Pusztaszer környékén lévő “ökotanyákat” fogja egybe.
Tagjaink olyan lelkes emberek, tanyagazdák, családok, amelyek a természet szeretetére épülő, fenntartható életmódot választották.
- írják magukról a weboldalukon. A SZÖSZ egyik vezetőjét, Nagy Tamást arról kérdezte a hvg.hu, hogyan kell elindulni, ha valaki a tanyasi életet választaná. "Léteznek jól működő ökofalvak, például Visnyeszéplakon és Gyűrűfűn, ahol egymáshoz viszonylag közel, falusi rendszerben élnek az emberek, akár 100 tagúnál is nagyobb közösségben. De a természetközeli újrakezdés az Alföldön a területek mozaikossága miatt leginkább különálló tanyán megvalósítható. Az anyagi lehetőségek szerint lehet választani a romos, vagy a jobb állapotú tanyák között". Nagy Tamás azt javasolja, hogy az érdeklődők ne sajnálják az időt, üljenek kocsiba, pattanjanak biciklire, és beszélgessenek a helyiekkel, mert a legfontosabb dolgok csak így derülnek ki.
| Tanyavilág Magyarországon |
Míg az 1940-es években egymilliónál is többen éltek tanyán, a rendszerváltás idején ez a szám 200 ezerre csökkent. Azóta lassú növekedés van, 2017-ben 250-300 ezer közé tehető a tanyán élők száma. A tanya fogalmát a 2013. évi CXXII. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény így határozza meg: a tanya a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel. |
Mennyibe kerül egy tanya?
Akadnak romtanyák egy darab földdel egymillió forintért is, de ezek nem azonnal beköltözhetők, legtöbbször fürdőszoba sincs bennük. Viszont tetszés szerint bővíthetők, alakíthatók, ami sok munkával, sok kiadással jár. Eleinte.
Igazából ebben az a nehéz, amíg beáll a rendszer. Onnantól kezdve jóval kevesebb pénzből kijövünk. De megváltoznak az igényeink is. Az embernek nem feltétlenül kell mindent megvásárolnia, hogy jól érezze magát a bőrében.
– mondja Nagy Tamás.
Van, akinek az jön be, hogy mindent hátrahagyva, egyik napról a másikra kezd új életet. De Nagy Tamás inkább úgy tapasztalja, egyszerűbb, ha a „gyüttmentek” egy ideig megtartják a munkahelyüket és a kapcsolatot a várossal. Az egyik felnőtt dolgozik, így legalább egy fizetés van a családban, közben fejlesztenek, tanulnak, tapasztalnak. Pár év alatt pedig a gazdaság olyan szintre fejlődik, hogy ökogazdálkodással és növénytermesztéssel már 1-2 hektár megfelelő minőségű és jó helyen lévő földből megél egy négytagú család.
Utána jöhet például egy közösségi finanszírozású zöldségdoboz-rendszer, kialakul egy vevőkör, és teljesen át tudnak állni egy fenntartható pályára. A gazdálkodás sok lemondással is jár, mert a tanyán a munka nem nyolckor kezdődik, és nem ér véget délután öt órakor. Ugyanez igaz a hétvégére is. Sok mindenhez kell érteni. De az ember itt magának termel, és osztja be az idejét.
“Aki nem figyel, a városi mókuskerékből menekülve hamar a tanyasi mókuskerékben találja magát. Nem szabad mindig, mindenben a feladatot és a munkát meglátni. Az ember hajlamos itt is túlvállalni magát. Az elején mi így csináltuk, de rájöttünk, hogy teljesen felesleges, élvezni kell a munka gyümölcsét” - mondja Nagy Tamás. Erre a mezőgazdasági szempontból nyugodtabb ősz és tél alkalmas.
Mennyibe kerül a fenntartás?
Az Ópusztaszer mellé 2004-ben kiköltözött Nagy-család legnagyobb kiadása az áram, a másik a gépjárműhasználat. A villanyszámla havonta tízezer forint környékén van. Az áramfogyasztást napelemekkel segítik, fával fűtenek, ennek éves költsége nagyjából 100 ezer forintra tehető. A vizet fúrt kútból szerzik, internet van a házban, de a nap végére úgy elfáradnak, hogy nincs is igazán kedvük a számítógép elé ülni.
A szennyvízkezelést már 2004 óta a komposztáló toalett használatával oldják meg, náluk csak szürke szennyvíz keletkezik. Biológiailag lebomló anyaggal mosnak, mosogatnak és fürdenek, így pedig a kettős zárt ülepítőakna és a nádgyökérzónás szennyvíztisztító medence megoldja a csatornakérdést.
Gyüttmentek, ha összejönnek, nem szemetelnek
A „gyüttmentség” terjedésével megjelent az igény arra, hogy a vidéken újrakezdők tapasztalatot cseréljenek és megismerkedjenek egymással. Így jött létre három évvel ezelőtt a Gyüttment Fesztivál, amit ezen a héten a Vas megyei Oszkón rendeznek meg.
A szervezők célja, hogy fontos társadalmi, gazdasági és környezeti kérdésekre is választ találjanak, ráadásul Magyarország első Zéró Hulladék fesztiválját hozzák létre. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők nem hagynak szemetet Oszkón, nincsenek hulladékgyűjtő edények, az emberek a saját tányérjukat és poharukat használják, és csak olyan hulladék keletkezik, amit a helyszínen komposztálnak. Hogy meg ne szólják őket, a "gyüttmenteket" a helybeliek.
