Vállalkozás Csurja Zsolt 2017. július. 18. 16:57

Miért nem GMO-mentes magyar szójával hizlalják a magyar disznókat és csirkéket?

Magyar és német kezdeményezésre 13 ország írta alá az Európai Szója Nyilatkozatot, ami az EU-ba behozott, génmódosított szójabab és más pillangós növényekből gyártott termékek arányát szorítaná vissza a helyi, GMO-mentes termelés támogatásával. A nyilatkozat aláíróinak célja, hogy a szója vetésterülete és termésmennyisége növekedjen az EU-ban.

A szójabab magas fehérjetartalma miatt megkerülhetetlen (de nem kizárólagos forrás) az állati takarmányozásban, a szójadarát főként a sertés és a baromfi ágazat használja fel. Ennek ellenére az Unió szántóterületének mindössze 3-4%-án vetettek szóját és más pillangósokat. 

Évente Európába 23,4 millió tonna, döntő többségben genetikailag módosított import szójabab érkezik, ami rendkívül nagy függőséget jelent az EU mezőgazdaságának – ezen változtatnának az aláírók (Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott). 

Magyarországon tavaly 61 000 hektáron termeltek szóját, a 2016. évi termés 177 ezer tonna, a termésátlag pedig 2,9 tonna/hektár volt, amely több mint másfélszerese a 2015-ös eredménynek. Bár Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiemelte, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy további növekedést érjünk el e téren, azért ennél árnyaltabb a kép. 

A hvg.hu által megkérdezett szakember szerint bármennyire is nemes gondolat a szójatermesztés felfuttatásának támogatása, Magyarországon a növény agroökológiai igényei és az éghajlati viszonyok nem teszik lehetővé, hogy 70 000 hektárnál nagyobb területen lehessen öntözés nélkül szójababot termeszteni, így a növekedés lehetősége még a támogatások mellett is eléggé korlátozott és kockázatos. 

Bár a cél a hazai, GMO-mentes szóján alapuló takarmányozás elősegítése, de ez eléggé bátor vállalásnak tűnik. 2014-ben például a hazai termés mindössze 14 százalékban járult hozzá a belföldi szükséglet kielégítéséhez. Amennyiben a teljes szójababtermést itthon tartották volna, az állattartás megközelítőleg 530 ezer tonnás szójadara-szükségletét 38 százalékban biztosíthatták volna hazai feldolgozású szójatermékkel. 

 A gond az, hogy Magyarországon termelt GMO-mentes szója nagyobbik része többnyire továbbra is külföldre kerül. A legnagyobb részét, 70%-ot Ausztriában értékesítették, és említésre méltó volt a kivitel Németországba, Olaszországba, Romániába és Szlovákiába is. Ezek az országok fogadták a magyar export 97%-át. Ott ugyanis van kereslet a GMO-mentes, így viszont drágább magyar szójababra, míg a magyarországi állattartók jellemzően megveszik inkább az olcsóbb, de génkezelt szójababból készült import termékeket. Kérdés, hogy a Szója Nyilatkozat képes-e segíteni ezen a helyzeten.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Minden hír a koronavírus-járványról
Itthon Ballai Vince 2021. április. 13. 20:00

„Az első hullámot még kinevettük, most napról napra jönnek a megdöbbentő halálesetek”

Egy család negyvenes éveiben járó testvérpárja – csak egy példa az Ózd környéki roma közösségekben koronavírus miatt elhunytak közül. A vírus nem válogat, egy helyi háziorvos szerint többségi és a kisebbségi közösségekben egyformán tombol a járvány. A romák körében mégis nagyobb a kockázat, de nem csak az általánosan rosszabb egészségi állapotuk miatt.