A bankok 2,4 milliárdot kaptak, az online pénztárgépes kereskedők összesen 270 milliót.
Ha azt gondolja, hogy a kereskedelmi bankok bevételének egy része abból származik, hogy a bank- és hitelkártyákat a kereskedők elfogadják, akkor nem téved nagyot, mert a pénzintézetek jutalékot számolnak fel a tranzakciók után. Ezek alapján logikus, hogy a bankok a bankkártya-elfogadó terminálok minél nagyobb elterjedésében érdekeltek, netán ezt még piaci alapú fejlesztésként is kezelik. A terminálok használata ellen az elmúlt években nem a bankok, hanem inkább a kereskedők ágáltak, mert kezdetben magasnak tartották a banki jutalékokat, és egyébként is: ami nem készpénzes, hanem digitális, annak nyoma marad a könyvelésben – amit a szürkezónában mozgó boltosok nem erőltetnek agyon.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jóváhagyásával azonban az állam nem a kereskedőknek, hanem a bankoknak juttatott vaskos állami támogatásokat 2016-ban – amint az a most nyilvánosságra hozott adatokból kiderül.
Összesen 7 pénzügypiaci szereplő kapott támogatást. A Szemerey Tamás (Matolcsy György unokatestvére) tulajdonában lévő NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. például tavaly 240 millió forint közpénzt fordíthatott a bankkártyaterminálok számának emelésére.
A legnagyobb összeget, 800 millió forintot a P.O.I. Partner Kft. kapta. Rá is fért a cégre ez az összeg, mert a cégbírósági adatok szerint 2015-ben a bevétele még mindössze 986 ezer forint volt, üzemi szintű vesztesége pedig 167 millió. Tulajdonosa a Hold Befektetési Zrt., amely 2015-ben 86,8 millió forintos árbevétel mellett termelt 24 milliós veszteséget.
Az ismertebb nagybankok közül a támogatottak listáján szerepel még az OTP (560 millió forinttal), és a K&H Bank is (240 millió forinttal).
A kereskedők azzal vigasztalódhatnak, hogy az online pénztárgépek beszerzésére igényelhettek fejenként 50 ezer forintot, a kimutatás szerint 2016-ban 5383-an kapták meg ezt a támogatást, vagyis ez összesen sem került 270 millió forintba az államnak.