12 ügyvéd még bő fél évvel ezelőtt a legfelső jogi testülethez fordult: beadványuk szerint alkotmányellenes volt a kinevezése. Merthogy a 43 éves Isabel dos Santos a hetvennégy éves államfő, José Eduardo dos Santos lánya. Az ügyvédek szerint ellentétes az angolai alkotmánnyal, hogy az államfő egyik legközelebbi hozzátartozóját emelje ilyen magas tisztségbe. A legfelső bíróság azonban hét hónapnyi kutakodás után sem talált olyan konkrét kitételt az alaptörvényben, amely tiltja az elnöknek, hogy a saját lányát nevezze ki az állami olajtársaság élére.

Minden más, a nepotizmus elutasítására utaló passzus értékelése pedig már értelmezés kérdése. És a bírák interpretációja szerint szó sincs itt nepotizmusról. Az ügyvédek nem adják fel, tesznek még egy próbát az Alkotmánybíróságon.

Angola Afrika egyik legnagyobb olajtermelője és exportőre. Az ország olaj- és földgázszektorát szinte 100 százalékban az állami Sonangol ellenőrzi, amelyet immár fél éve az elnök lánya vezet. Isabel dos Santos a nepotizmus és a dinasztiaalapítás vádjaira reagálva szemrebbenés nélkül közölte: nem családi kapcsolata, hanem szakértelme alapján kapta a kinevezést. És a Sonangol elnök-vezérigazgatójaként éppen a korrupció elleni harc az egyik legfőbb célja a nemzeti jólét előmozdításán túl. A saját anyagi biztonsága ugyanis már stabil, úgy is mondhatnánk, a saját lábán áll. Isabel dos Santos dollármilliárdos, a Forbes magazin szerint Afrika leggazdagabb asszonya. Nem csak az állami olajóriást uralja, hanem a bank és a telekommunikációs szektor több vállalatánál is meghatározó részvénytöbbsége van. És nem csak Angolában, hanem az egykori gyarmattartó országban, Portugáliában is – írja a Reuters.

És itt elérkeztünk a de facto dinasztiaalapítás előzményeihez. A papa, Eduardo dos Santos, még a gyarmati uralom idején az egyik felszabadító mozgalom, az MPLA tagja volt. Ezt a formációt a Szovjetunió erősen támogatta, a vezető MPLA káderek Moszkvában tanulhattak. Dos Santos olajmérnöki diplomát szerzett, de ezután katonai képzésben is részesült. Szüksége volt rá, mert a portugálok távozása után polgárháború tört ki, ami akkor a világ figyelmének középpontjába került. Dos Santos mozgalmát a Szovjetunió támogatta pénzzel, tanácsadókkal és fegyverrel, Fidel Castro Kubája pedig harcoló alakulatokkal.

A rivális UNITA mozgalommal az akkori „imperialisták” szimpatizáltak, és az akkor még apartheid uralta Dél-Afrika is harcoló csapatokat küldött Angolába. Végül Dos Santos szervezete, az MPLA győzött, 1979-ben José Eduardo dos Santos elnök lett és azóta is stabilan tartja az államfői posztot. Ígérete szerint 2018-ban vonul vissza. Moszkvából indult, marxista eszméken nevelkedett, aztán lányát milliárdossá tette. Az általa immár 38 éve vezetett Angola pedig a Transparency International rangsora szerint a 163. legkevésbé átlátható ország a vizsgált 168-ból, vagyis csupán öt ország van a világon, amely korruptabb, mint Angola.