Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A várakozásoknak megfelelően a városvezetés 2010-es állításait erősítette meg a fővárosi Alstom-bizottság. Hétfőn bemutatott jelentésük szerint az M2-M4-es metróvonalakra szánt szerelvények beszerzésénél számos „kifogásolható körülmény” merült fel. Így például érthetetlennek találták, hogy a közbeszerzésnél nem az ár volt a leghangsúlyosabb értékelési szempont. Más kérdés, hogy az M3-as vonal kocsifelújítására kiírt pályázaton sem a legolcsóbb ajánlatot adó cég nyert.
Az Alstom-vizsgálóbizottság 2016 nyár elején alakult, miután az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO – Serious Fraud Office) feltételezése szerint az Alstom-vezetők 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért. A fővárosi önkormányzat az M2-es vonalra 22, az M4-es pedig 15+7 szerelvényt vásárolt. A városvezetés rögvest saját vizsgáló bizottságot alakított, holott az ügyben a Fővárosi és a Legfőbb Ügyészség is nyomoz, Tarlós István főpolgármester pedig többször hangsúlyozta, hogy a főváros nem nyomozóhatóság, csak a birtokában lévő dokumentumokból tájékozódhat.
A fővárosi vizsgálóbizottság a beszerzéssel kapcsolatos döntési mechanizmusokat, a szerződéskötések körülményeit vizsgálta. Több, az ügyben érintett személyt is meghívott, köztük Demszky Gábor volt főpolgármestert, aki nem ment el az ülésre. Szintén nem jelent meg a DBR Metró Projekt Igazgatóság egykori vezetője, a külföldön tartózkodó Gulyás László sem. (A BKV-n belül ez a szervezet felelt közvetlenül az operatív eljárás lebonyolításáért.) Aba Botond volt BKV vezérigazgató viszont ott volt, és úgy emlékezett, hogy az egész beszerzés a Városháza nyomásgyakorlása mellett történt, közvetlen instrukciók érkeztek többek között az akkori főpolgármestertől is.
A Borbély Lénárd vezette bizottság több ezer oldal iratanyagot tanulmányozott át, majd arra jutott, hogy egyes pénzügyi folyamatok nem nyomon követhetők, a cégek által beadott ajánlatok és a végső árajánlatok a papírok alapján nincsenek szoros összefüggésben. Mint fogalmaztak, a közbeszerzést úgy készítették elő, hogy a nyertes nagy valószínűséggel az Alstom legyen, az pedig értékelésnél szubjektív szempontokat alkalmaztak, amelyeket menet közben megváltozattak, ami a vizsgálóbizottság álláspontja szerint jogszerűtlen.
Úgy vélték, a főváros és a magyar állam számára óriási hátrányt jelentett, hogy a fizetendő előleg mértékét a kiírásban szereplő 25-ről végül 50 százalékra emelték, indokolatlanul korlátozták az ajánlattevők számát, a karbantartási költségek pedig hosszú távú vállalásokként szerepeltek, holott azokra a szerződések semmilyen garanciát nem biztosítottak. Ráadásul végül nem a beszerzési kiírásnak megfelelő szerződést kötötték meg – írták.
Borbély Lénárd érthetetlennek nevezte a vis maior feltételek meghatározását is, miszerint a BKV-nak akkor is ki kell fizetnie a szerelvényeket, ha a gyártó nem tudja megszerezni a hatóságtól a szükséges típusengedélyt.
A teljes beszerzés értéke 263 millió euró (mintegy 69 milliárd forint) volt. Az előlegek visszafizetését, illetve az alacsony összegben meghatározott kötbér megfizetését biztosító bankgaranciákat nem magyar bank biztosította, jogvita esetére pedig nem kötötték ki magyar bíróság joghatóságát. A főváros 2010-ben hivatalba lépett új vezetése így Franciaországban volt kénytelen pereskedni, de végül ott is nyerni tudott a francia céggel szemben.
Az ajánlati árat és a karbantartási költségeket tekintve nem az Alstomé volt a legkedvezőbb ajánlat, a súlyozott pontoknál azonban jelentős előnyre tett szert. A tender pontrendszerében a műszaki tulajdonságok alapján a maximális pontszámot kizárólag az Alstom gyártmányú szerelvények kaphatták.
Borbély Lénárd a sajtótájékoztatón is bókolt egyet az ott megjelent Tarlós István főpolgármesternek, külön kiemelve: az új városvezetésnek sikerült úgy módosíttatnia a szállítói szerződést, hogy „több milliárd forinttal jobban járt a főváros, mint Demszky Gábor idején”.
A jelentést januárban tárgyalja a közgyűlés, majd a tervek szerint továbbítják a Legfőbb Ügyészségnek.
A sajtótájékoztatón részt vevő Tarlós István újságírói kérdésre válaszolva elmondta: örül annak, hogy a vizsgálóbizottság megállapításai megerősítik a jelenlegi városvezetésnek az ügyben 2010-ben tett megállapításait.
Kiderült, az M2-es metrón decemberben a Pillangó utcánál történt koccanás ügyében még folyik a rendőrségi és szakhatósági vizsgálat, a négyes metrón pedig a Siemens gőzerővel dolgozik az automatika javításán, a probléma megoldása még a garanciális időn belül van. Az azonban elhangzott, hogy az utóbbi napokban jelentkező zavarok az utasbiztonságot semmilyen mértékben nem veszélyeztetik.
A hármas metró felújításáról Tarlós azt mondta, hogy a kiviteli tervek alapján remélhetőleg nem fognak olyan valós vagy vélt kockázatokat beárazni az ajánlattevők, amik elfogadhatatlanná teszik az ajánlatokat. Ha így lesz, és a közbeszerzési döntést sem „hekkelik meg”, júniusban de facto a kivitelezés megkezdődhet.
