Az éves snackfogyasztás ötöde a téli ünnepek idejére esik, Magyarországon pedig a sós mixek még mindig simán verik a chipseket.
Karácsonykor és szilveszterkor is megugrik a sós snack-ek és chips-ek iránti kereslet - az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) adatai szerint hazánkban a különböző snack-ekből a teljes fogyasztás évi 30 000 tonna, és ennek hatodát decemberben esszük meg.
A magyar snackpiac sajátossága, hogy az európai átlaghoz képest a burgonyachipsekkel szemben népszerűbbek a lisztből sütött snackek, vagyis a sóspálcika, a perec, és a kréker. Egy főre eső chips-fogyasztásban a 24. helyen állunk a 29 európai ország listáján, míg ropi-, perec- és krékerfogyasztásban viszont 7. helyen vagyunk.
A téli ünnepek alatt viszont chips-ből egyharmadával több fogy a nyári hónapokhoz képest, míg a krékerek, perecek és pálcikák keverékéből készülő sós mixek forgalma 50 százalékkal is megugrik karácsonyi-szilveszteri időszakban. Összességében a teljes éves magyar sós snack termelés 1/6-a, 5 000 tonna decemberben fogy el az üzletekben.
Ami a burgonyachips-et illeti, az utóbbi években a meglehetősen konzervatív ízlésű magyar chips-fogyasztók egyre inkább nyitottá váltak a merész, új ízekre, mert bár a piacot mintegy negyedszázada uralja a sós, a különféle paprikás-chilis-pepperonis és az általában hagymával kombinált tejfölös-tejszínes-sajtos ízvilág, a hagyományos ízek mellé szilveszterkor a magyarok szívesen vásárolnak húsos és különféle pikáns, egzotikus fajtákat is.
Szabó Gábor, az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) vállalati kapcsolatok és piackutatási vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy a magyar lakosság sóbevitelének mindössze 1,1 százaléka származik snackekből, vagyis a magas sófogyasztásért nem a chips-ek a felelősek. Az EU-ban az utolsó helyek egyikén állunk a chips-fogyasztásban, és az USA-ban is például 26-szor több chips fogy, mint Magyarországon, a sóbevitelük azonban csak feleakkora, mint a miénk.
Európában továbbra is a Brit-szigeteken, Skandináviában és a Benelux államokban fogy a legtöbb sós snack. A hollandok tavalyelőtt maguk mögé utasították az addig az első helyen álló norvégokat és most 7,7 kg/fő éves fogyasztással vezetik a listát a 6,9 kg-ot ropogtató skandinávok előtt. A fejlett burgonyatermesztéssel és élénk távolsági kereskedelemmel bíró Északnyugat-Európában komoly hagyománya van a burgonyachips-nek és snack-magvaknak, illetve a zordabb időjárás, a hosszabb téli éjszakák miatt az emberek több időt töltenek otthon.
Délre haladva ennek megfelelően kevésbé népszerűek a snack-ek. Ettől teljesen különbözik a helyzet a Balkánon, ahol sokkal népszerűbb a szotyi, a tökmag és a ropi. Hazánkban e három trend mindegyikéből érződik valami, aminek eredménye, hogy nálunk kb. 3 kg az egy főre jutó sós snack fogyasztás, amivel még az európai átlagot, a 3,8 kilogrammot sem érjük el. Érdekes, hogy Franciaország és Ausztria mögöttünk van, Románia pedig előttünk, tehát tényleg nem kizárólag a jövedelemtől függ, hogy hol mennyit ropogtatnak.