"Eddig egymillió forint fölötti áfaösszegről kellett tételesen adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. A jövő júliustól hatályos törvény szerint azonban ennek tizedéről, azaz százezer forintról. Ez olyan alacsony összeg, hogy ha jobban belegondolunk, az informatikai beszerzésektől kezdve a kereskedelmi üzleteken át túl sok minden eshet bele" – magyarázza Nagy-Horváth Katalin, a Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke.

A Minősített Könyvelők Egyesületének alelnöke szerint ez kritikusan alacsony szint, ami amellett, hogy adminisztrációs túlterhelést jelent, nem segíti a jogalkotó célkitűzéseit. A feketegazdaság elleni fellépésnek megfelelően a cél az lenne, hogy össze tudják nézni a két partner bevallását és így derüljön fény az esetleges visszaélésekre. Ám jelenleg úgy tűnik, hogy az ilyen sűrűségű adatszolgáltatás csak olyan mértékű elcsúszásokat okozhat, amelyet nagyon nehéz lesz összefésülni. Ráadásul a NAV feldolgozhatatlan mennyiségű adathalmazt kaphat.

Az is fontos, hogy a vállalkozások alkalmassá tegyék a számlázószoftvereket arra, hogy megfelelően tudjanak adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. "Az online rendszerű, gépi számlákkal még nem is lehet probléma, ha létrejön a pénztárgépekhez hasonló online adatszolgáltatás" – vélekedik Nagy-Horváth Katalin, ugyanakkor továbbra is ott vannak a kézi számlatömbök. Ezeken is fel kell tüntetni a vevő adószámát is. "Képzeljük el, hogy egy bútor- vagy épületgépészeti áruházban állunk a pénztárnál, áll a sor és még be kell diktálni az adószámot is, amit ha véletlenül elírnak, akkor már probléma lehet."

További probléma lehet a pénztárgép használatára kötelezettek körével. Eddig a hazai kisvállalkozók gyakorlata úgy működött, hogy a pénztárgépet üzemeltető vállalkozások beütötték a forgalmat a gépbe, majd pedig kiállítottak kézzel egy számlát. A számlával az esetek többségében a könyvelő nem is találkozott, hiszen a napi pénztárzárások alapján vallotta be az áfát. Mostantól azonban gyakorlatilag az egész adott időszaki számlatömböt végig kellene nézni és átvizsgálni, hogy van-e olyan vevő, akivel átlépték a százezres áfahatárt. Ha valaki mulaszt, hibázik vagy téved, akkor pedig jön a bírság.

Nagy-Horváth Katalin szerint ha a szabályozás életbe lép, "nagyon zűrös lesz a helyzet". Javaslata szerint az ötszázezer forintos áfa-adatszolgáltatási kötelezettség életszerűbb lenne, ráadásul átláthatóbb helyzetet teremthet. Ez ugyanis tapasztalatai szerint egy olyan összeghatár, amely nem róna túlzott mértékű adminisztrációs terheket a kisvállalkozásokra.