"Két oka van, hogy kilencedik irodánkat Budapesten nyitottuk. Az egyik az, hogy a magyar főváros kellőképpen kozmopolitává vált, az utóbbi években a startup ökoszisztéma fejlődésével rengeteg külföldi szakember jelent meg, akik nem feltétlenül akarnak startupot alapítani, de szeretnének dolgozni egynél. Közösségi irodák, terek nyíltak, nyüzsgés van, ami ide vonzza a régió vállalkozó szellemű embereit, jó szakasza ez az ökoszisztéma épülésének. Egy olyan cégnek pedig, mint a Transferwise, ahol 15 nyelven nyújtunk customer supportot, ez fontos szempont” – mondta el kérdésünkre Kristo Kaarmann a cég társalapítója egy szerdai rendezvényen.

A másik ok pedig, hogy Budapesten magasan képzett fejlesztő mérnököket találni, és nem az az elsődleges szempont, hogy mennyiért dolgoznak, hanem hogy ambíziózusak és lelkesek, ami Kaarmann szerint fontosabb szempont az olcsó munkaerőnél. A Transferwise alapítója szerdán a Mosaikban tartott előadást, amiben elmesélte a cégalapítás történetét és hogy az milyen nehézségekkel járt.

A Transferwise úgy teszi lehetővé a határokon átívelő átutalásokat, hogy közben a pénz országon belül marad, így nem kell fizetni az ezzel járó hagyományos, és rejtett banki költségeket. Az elképzelés lényege személyes frusztrációból fakadt, amikor Kaarmann Londonban dolgozott és fontban kapta fizetését, de volt egy jelzáloghitele odahaza Tallinnban. Barátja, Taavet Hinrikus a Skype első alkalmazottja volt Tallinnban és euróban kapta a fizetését, viszont szintén Londonban lakott. Rájöttek, hogy átváltás és külföldi utalás helyett jobban járnak, ha Hinrikus az észt bankszámlájáról fizeti Kaarmann ottani jelzálogát, aki pedig ezért feltölti fonttal az ő londoni számláját. Miután belegondoltak, mennyien küszködhetnek hasonló problémával, megszületett a vállalkozás alapötlete, amibe azóta olyan befektetők is beszálltak, mint a PayPal-os Peter Thiel vagy a Virgint alapító Richard Branson.

Ezért is csak a magyaroknak kell többet fizetni

Volt, hogy még az aprót is kilopták az utasok csomagjából, úgy kapták meg a poggyászukat a Liszt Ferenc Nemzetközi Reptéren. A reptér Facebook-oldalán rengeteg a panasz, pedig a Budapest Airport szerint nem biztos, hogy itt történnek a lopások.

A rendszer működéséhez persze rengeteg felhasználó szükséges, ráadásul a keresleti és kínálati oldalnak is passzolnia kell, ezért kezdetben csak a font és euró váltás volt lehetséges, de miután már első nap levelekkel bombázták az alapítókat és egyre népszerűbbé vált a szolgáltatás, több valutát is felvettek, köztük a forintot is. Kérdésünkre Kaarmaan elmondta, hogy ahhoz, hogy egy új valuta felkerüljön – egy bizonyos szintű igény mellett – mindössze az kell, hogy nyissanak egy számlát az adott országban, amin összegyűjtik, majd átirányítják az összegeket a megfelelő személyekhez. A kereslet-kínálat ingadozásából fakadó különbségeket pedig hagyományos bankközi piacról fedezik, ahol sokkal kedvezőbb áron kereskednek a valutákkal, mint amit a fogyasztók ismernek.

Kaarmann azt is elmondta, hogy a legnehezebb dolog a vállalkozás felépítése során talán az volt, amikor be kellett ülnie a customer service-be, mert attól félt, hogy nem fog tudni válaszolni a fogyasztói kérdésekre. De az új alkalmazottak kiválasztását is nehéz ügynek látja, mert a fejlesztőket még mindig ő maga interjúztatja. A cégalapító szerint a legfontosabb tanulság, amit vállalkozói karrierje során megtapasztalt, hogy nem a képességek igazán érdekesek, hanem az, hogy milyen gyorsan képes tanulni az ember.