Megint nagy kardozások lesznek a külföldi kiküldetésekért, nagyot lehet ugyanis szakítani egy-egy hosszabb-rövidebb külföldi munkával. Nem csak a feltehetően jól láthatóan nagyobb munkadíj, de kiküldetési díj, vagy a minimálbér is gyakran nagyságrenddel több pénz, mint itthon.

A négy éve elfogadott új munka törvénykönyve (Mt.) egyik újítása az volt a korábbian hatályos jogszabályhoz képest, hogy a kiküldetés, kirendelés, átirányítás szabályait megváltoztatta, és ezeket a kategóriákat az Mt. 53. paragrafusában az újonnan létrehozott „munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás” fogalmába olvasztotta bele – írja az Adózóna.

Tekintettel arra, hogy a külföldi kiküldetés az Európai Unió egységes belső piacát is érinti, így a területre kiterjedt uniós szabályozás is vonatkozik. A 96/71/EK irányelv pedig a kiküldetésnek három fajtáját különbözteti meg, melyek mindegyikére alkalmazandók az irányelvben foglaltak. Az első eset az, amikor egy vállalkozás munkavállalókat küld ki egy tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt a felek közötti szerződés alapján. A másik esetben a tagállami vállalkozás a vállalatcsoporthoz tartozó telephelyre vagy vállalkozáshoz küld ki munkavállalókat. Az utolsó esetben pedig a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás küld ki munkavállalót egy másik tagállam területén lévő vállalkozáshoz. Kiküldött munkavállalónak pedig az minősül, aki a munkát ideiglenesen egy, szokásos munkavégzése szerinti tagállamon kívüli tagállam területén végzi.

Az irányelv bizonyos esetekben előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni. Ennek mögöttes oka az, hogy elkerülje az úgynevezett szociális dömpinget, azaz, hogy a piaci versenyt Európa szegényebb részein bejegyzett vállalkozások a gazdagabb részeken történő szolgáltatásnyújtásukkal torzítsák. Ezen szabályok hiányában ugyanis szolgáltatásnyújtók tömkelege jegyeztetné be magát például Bulgáriában, majd a bolgár munkajogi szabályokat alkalmazva (bérek, szabadság, rendkívüli munkavégzés stb.) Nyugat-Európában nyújtaná a szolgáltatását.

Így pedig, aki megcsíp egy német, holland vagy franci külmunkát, szakítja a fogadó országokban érvényes minmálbért, túlórapénzt és a többi, esetenként nem forintosított vagy eurósított előnyöket. Amik nagyok.