Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ismerje meg az Adolfsen testvéreket, akiknek cége Norvégiában és Svédországban ellátást biztosít a menekülteknek. Forintra átszámolva tavaly 18 milliárd volt a bevételük, 630 millió forintos a nyereségük. És a biznisz rendületlenül pörög tovább.
Tavaly a norvég ellátórendszer csaknem összeroppant az országba érkező menekültáradat súlya alatt. Az 5 milliós skandináv államba hirtelen több mint 31 ezer menekült érkezett, a Norvég Menekültügyi Igazgatóság pedig úgy oldotta meg a helyzetet, hogy magánkézbe adta az utcákon alvó menedékkérők elhelyezésének feladatát.
Míg Európa nagy részén civil szervezetek és állami intézmények helyezik el a menekülteket, Norvégiában egy testvérpár, Kristian és Roger Adolfsen vállalkozása csaphatott le a lehetőségre, esetüket a Bloomberg mutatta be. A Hero Norge nevű céget 2014 májusában 20 millió euróért vették meg, egy hasonló profilú dán létesítményüzemeltetési szolgáltatótól, és mára 32 menekültközpontot működtető, Norvégiában és Svédországban is jelen lévő vállalattá fejlesztették. A 2015-ös munkájukért összesen 58 millió eurót fizet nekik a két skandináv állam, ez úgy lehetséges, hogy jelenleg már a Norvégiában tartózkodó menekültek 90 százalékát az Adolfsen testvérek szállásain helyezték el. Az állam ellátási szinttől függően, fejenként és naponta 28-70 eurót (mostani árfolyamon számolva úgy 9-22 ezer forintot) fizet a vállalkozóknak. Működtetnek olyan állomásokat, ahova a menekültek először beérkeznek és rendőrségi regisztrációra várnak, de vannak olyan létesítményeik is, ahol heteket töltenek ügyük elbírálását várva, és olyanok is, ahol akár évekig lakhatnak.
Ennek következtében az Adolfsen testvéreknél már csak egyetlen nagyobb menekültek ellátásával foglalkozó profitorientált cég maradt Európában: a svájci ORS Services, amely 2014-ben több mint 90 millió eurós (úgy 28 milliárd forintos) profitot ért el a Svájcba, Ausztriába és Németországba érkező menekültek segítésével.
Újságkihordás, képviselőség, szállodabiznisz
Az Adolfsen testvéreket Norvégia legkevésbé ismert milliárdosaiként tartják számon. Északon, ritkán lakott vidéken nőttek fel, a 3500 lakosú Andenesben. Apjuk fő foglalkozása mérnök volt, de egy tévéket áruló és javító boltot is fenntartott, míg végül sikerült építenie egy hotelt. A testvérek már 5 éves koruktól dolgozgattak a tévés boltban, de mozgó árusítással, újságkihordással is kerestek némi zsebpénzt, majd egészen fiatalon önkormányzati képviselők lettek a kisvárosban.
Az apjuk által épített 44 szobás hotel 1981-ben csődbe ment, a testvérek első nagyobb üzleti húzásának pedig részben érzelmi alapja volt: 1991-ben visszavásárolták a kis szállodát. A következő 10 évben terjeszkedésbe fogtak, 30 további hotelt vontak be cégük, a Norlandia Hotel csoportba. Amikor pedig Norvégiában lehetővé vált, hogy magáncégek is beszálljanak a jóléti és gondozói intézmények működtetésébe, az Adolfsen fivérek elkezdtek szanatóriumokba és óvodákba fektetni. Így szinte adódott számukra a pálya, amit a menekültválságban rejlő lehetőségek nyitottak, egy pillanat alatt felmérték a helyzetet, és olyan elhagyott, kihasználatlan ingatlanokat kerestek Norvégia-szerte, ahol hosszabb-rövidebb ideig elszállásolhatják a menekülteket. Még használaton kívüli szupermarketekben is hoztak létre ideiglenes szállásokat, sátrakkal tömték tele az egykori eladótereket. Az állam pedig fizetett szépen.
Kapzsik és ízléstelenek?
A vállalkozást a politikai baloldalról azzal kritizálják, hogy a testvéreket kapzsinak és ízléstelennek nevezik, akik az ország ellátórendszerének hiányait lovagolják meg. Ám ők is csak egyetlen konkrét kellemetlen esetet tudtak előhúzni a tarsolyukból: az Adolfsen-csoport egyik demens idősek ellátására szakosodott otthona egy év alatt csődbe ment, miután átvették. Eleinte csak a szakképzett, tapasztalt ápolókat cserélték le, majd a demenciára szakosodott szanatórium "felhígult" más betegekkel is. Az orvosok felháborodottan nyilatkoztak, szerintük évek munkáját tették tönkre a fivérek, Kristian Adolfsen szerint azonban csak annyi történt, hogy az ott dolgozók nem voltak hajlandóak átállni a magáncég stílusára, és nem akartak olcsóbban jobb szolgáltatást nyújtani.
A norvég menekültellátást nem is túl régen egyszer már egy botrány alaposan megtépázta: kiderült, hogy a 14 centrumot működtető Link nevű társaság 2006 és 2014 között nem tartotta be a kormánynak tett vállalásait, és ezzel 212 ezer eurós profitot szerzett. A hatóságok nehezen tudják kiszűrni a korrupciót és a visszaéléseket, mert nincs rá sem kapacitásuk, sem hajlandóságuk. A Bloomberg hírügynökség riporterének is azt nyilatkozták, hogy az Adolfsenékhez hasonló vállalkozók nagy segítséget nyújtanak az államnak, és ők inkább a bizalomra, a még jobb ellátás biztosítására helyeznék a hangsúlyt. Az állami hivatalok elégedettek a Hero Norge munkájával, rugalmasnak és együttműködésre késznek írták le az Adolfsen testvérek cégét.
Az aggodalmas hangok azonban jóval borúsabban látják a helyzetet, attól tartanak, hogy a nyereségorientált cégek előbb-utóbb vissza fogják vágni a kiadásaikat és a szolgáltatásokon fognak spórolni, ahelyett, hogy az állam lehetőségeinél sokkal több és jobb menedéket biztosítanának a menekülteknek. A norvég kormányban is napirenden van az a téma, hogy befektetők helyett inkább több civil szervezettel kéne együtt dolgozni, és valószínűleg vissza is fogják nyesni azt a fejkvótát, amit a menekültek ellátása után fizetnek. Marte Gerhardsen, a helyi munkáspárthoz szorosan kötődő egyik szervezet vezetője szerint például 3 százalékban kellene a haszon plafonját meghatározni. Adolfsenék azt állítják, hogy a Hero jelenleg 3,5 százalékos haszonnal dolgozik (így tavaly 2 millió eurós, úgy 630 millió forintos profitra tehettek szert), de a kritikusok vádja szerint ennél több lehet a nyereség, csak azt a testvérek átjátsszák a különböző vállalkozásaik között.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a birodalom bővülni fog, mert sem Svédország, sem Norvégia nem vezetett be létszámkorlátot az országba befogadott menekültekre.
Promóció menekültekkel
Hasonló állami megbízással egyébként Németországban is működnek cégek, ott azért népszerűek a magánvállalkozások, mert jóval olcsóbban tudják elhelyezni a menekülteket, mint az állam. Az European Homecare nevű szervezet például 1000 fős személyzettel több mint 150 ezer menekültet lát el. Az olcsóbb ellátásnak azonban olyankor ára van: a 2014-ben hatalmas nyereséget zsebre rakó ORS által üzemeltetett traiskirscheni osztrák menekülttábor az UNHCR szerint rossz higiéniai körülményei, zsúfoltsága és rossz ellátottsága miatt alkalmatlan a feladata ellátására, és a táborban embertelen körülmények uralkodnak.
De nemcsak a menekültekkel közvetlenül együtt dolgozó cégek jutnak pénzhez a menekültkrízisben. A felfokozott német közhangulatot meglovagló promóciós termékek, például a „refugees welcome” feliratú pólók népszerűvé válásával még az Amazon is keresett. Németországban. A Bild című napilapot pedig azzal támadták, hogy önmaga reklámozására használja ki a menekültválságot. A német labdarúgás első és másodosztályában minden csapattal megállapodtak, hogy a Bild által indított Wir helfen („Segítünk”)-kampány logójával ellátott mezben lépnek pályára. Miután a hamburgi St. Pauli csapat visszalépett a kezdeményezéstől, a Bild főszerkesztője, Kai Diekmann a szélsőjobboldali szervezetekhez hasonlította a csapatot. Erre további 9 csapat határolódott el a Bild kezdeményezésétől, és a közvélemény a lap ízléstelen népszerűsítésével vádolta a Bildet.
A témáról bővebben olvashat a friss HVG Menekültellátó című anyagában.
