Vállalkozás hvg.hu 2015. november. 04. 08:57

Itt a netadó, csak nem az állam szedi majd

Az Európai Parlament múlt héten elfogadta a kétsebességes internet tervezetét, amelynek kárvallottjai főképpen az olyan startupok, kis cégek lesznek, amelyek az innováció motorjai. Szakértők szerint a tervezet elfogadása az európai gazdaság versenyképességét veszélyezteti.

„Óriási hiba az uniós döntéshozók dilettáns határozata. A netsemlegesség elve volt az egyik olyan faktor, mely az internetnek nevezett infrastruktúrát megteremtette. Ezen az infrastruktúrán azért tudott kialakulni egy élő és tisztességes verseny, mert a hozzáférés egyforma volt, a tartalmak minősége kizárólag az előállítón múlt. Könnyen belátható azonban, hogy a tartalom vagy szolgáltatás minősége egy lassabb elérés esetén romlik, így amelyik cég fizetni tud a szolgáltatóknak, az pusztán pénzzel minőségi előnyre tehet szert. Így értelmetlen lesz innoválni, hiszen úgyis az nyer, aki többet képes fizetni – és ezen a revenue sharing modell sem változtat túl sokat” – monda el kérdésünkre Kádas Péter, az induló vállalkozásokat amerikai piacra segítő Traction Tribe alapítója.

Az említett rendelet éppen a netsemlegesség megerősítését hivatott szolgálni, miközben a szabályozás alapján a netszolgáltatóknak lehetőségük lesz a "kétsebességes internet" bevezetésére: a különböző adatforgalom-típusok osztályozásával lassíthatják bizonyos weboldalak elérést. Sőt, akár bizonyos tevékenységeket is korlátozhatnak, például a fájlcserélést (torrentezést) vagy például az ingyentelefonálást lehetővé tévő VoIP szolgáltatások (Skype, Viber) használatát.

A Magyar Telekomot is tulajdonló, tehát a hazai irányt is megszabó Deutsche Telekom már jelzte is, hogy nagyobb sávszélességet biztosít majd bizonyos „speciális szolgálatások” számára, melyek weboldalait/alkalmazásait a többiekénél kényelmesebben érhetik majd el a netezők – vagyis gyorsabban azoknál az oldalaknál, melyek tulajdonosai nem fizetnek.

A Telekom üzleti modellje a Kádas által is említett bevételmegosztás (revenue sharing) lesz: a vállalatok rendszeresen a hálózaton szerzett bevétel néhány százalékát fizetik be a Telekom kasszájába, cserébe preferenciális hozzáférést kapnak a szolgáltatásaik. Egy példával élve: ha a Skype mögött álló Microsoft fizet a Telekom-csoportnak, akkor a felhasználók akadásmentesen skype-olhatnak majd, de ha például a Viber nem fizet, akkor a viberezés kevésbé lesz zökkenőmentes. A Telekom mellett a Vodafone is hasonló megoldás bevezetését tervezi.

A Deutsche Telekom elnök-vezérigazgatója, Timotheus Höttges szerint éppen ez az üzleti modell biztosítja majd, hogy a startupok felvehessék a versenyt a már bevett szereplőkkel szemben és a nagyokhoz hasonló szolgáltatást nyújthassanak anélkül, hogy saját adatközpontokat építhetnének. Höttges arról azonban már nem tesz említést, hogy természetesen a nagy szereplők is vehetnek majd ilyen preferenciális hozzáférést. „Hiszem, hogy a piac így vagy úgy, de ki fogja kényszeríteni a döntés módosítását.” – adott hangot reményeinek Kádas.

Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.