Az adótörvény módosításával kategorizálják a cégeket, lesznek jó adózók és rosszak, meg a köztes csoport. A jó adózók hamarabb visszakapják a visszaigényelt áfát, kisebb bírságot kapnak, ha valami gond akad, és ha éberek, akkor a mulasztási bírság miatt sem kell aggódniuk. De mi kell ehhez? Kattintson, mutatjuk!
A vállalkozások életét érdemben befolyásoló részeket is tartalmaz a kedden napvilágra került 2016-os adócsomag. (Ezt majd még követi egy pár hét múlva.) A parlament előtt heverő kormányzati törvényjavaslat szerint 2016 első negyedévétől 3 kategóriába sorolják a cégeket: lesznek megbízható, átlagos és kockázatos társaságok.
A cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján minősítik majd megbízható adózókra, illetve a kockázatos adózókra. Az átlagos kategóriába azok a cégek kerülnek, amelyek nem fértek be az előbbi kettőbe. És akkor lássuk, kik lesznek a jó adózók.
Ahhoz, hogy egy céget megbízható adózónak minősítsenek, ahhoz legalább 3 év folyamatos működést kell felmutatni, és az alábbiaknak megfelelni:
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem állapított meg a cég terhére az adóteljesítményének 3 százalékát meghaladó adókülönbözetet
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adóhatóság nem indított végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt
- a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám-felfüggesztés vagy adószámtörlés hatálya alatt
- a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az adóhatóság
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és nem minősül kockázatos adózónak
Mit kap a jó adós?
Ha egy cég a fenti kitételeknek megfelel, akkor például esetében egy adóellenőrzést a hatóság nem húzhatja tovább 180 napnál, ráadásul ha mulasztáson is kapják, nem bírságolják meg egyből, csak felszólítják a mulasztás rendezésére. Amennyiben nem reagál, már jön a mulasztási bírság, de ez is csak az általános szabályok szerint kiszabható büntetés felső határának 50 százaléka lehet. Az adóbírsággal ugyanez a helyzet.
Amennyiben a cégnek adótartozása van – ami nem haladhatja meg az 500 ezer forintot, különben kiesik a pixisből – lehetősége van azt részletekben, pótlékmentesen rendezni, amennyiben igényli. De ami talán a leglényegesebb, hogy a megbízható adózó a visszaigényelt általános forgalmi adót 45 napon belül megkapja.
Akik rosszul járnak
Kockázatos adózónak az olyan, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások minősülhetnek, amelyek szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján, vagy a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján, esetleg a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, vagy csak éppen egy éven belül az adóhatóság ismételt üzletlezárási intézkedést alkalmazott vele szemben. A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap, ráadásul egy esetleges adóellenőrzés időtartamának határideje 60 nappal meghosszabbodik.
A kockázatos adózót terhelő késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. Jogszabálysértés esetén a mulasztási bírság kiszabását a hatóság nem mellőzi, az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka, a felső határ pedig az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka lesz.