Hiába sok a kreatív, magas színvonalon dolgozó designer és az ügyes, külföldi tapasztalattal rendelkező közgazdász Budapesten, ebből még nem következik, hogy a régió innovációs központjaként ontani fogja a milliárddolláros vállalkozásokat.
Ennek egyik oka, hogy például programozóból túl kevés van, a designerek pedig kiválóan megtanulják a szakmát, de aztán gondjuk van a cégépítéssel. Attól, hogy az emberanyag jó, még lehet egy város csupán az olcsó, jó minőségű munkaerő beszállítója a globális innovációs központok részére; és persze lehet maga is innovációs központ – írja az SZTA blogján Ács Zoltán, a Design Terminál inkubációs programjának vezetője.
Hogy ez min múlik, az összetett, annyi azonban bizonyos, hogy az oktatásnak sok köze van hozzá. A probléma ugyan nem csak Magyarországra jellemző, világszerte próbálnak kidolgozni olyan oktatásstratégiákat, amelyek képesek követni, oktatni az innovációt, de a legtöbben néhány dolog visszaköszön: hamarosan programozni is meg kell tanítani a kisiskolásokat, nem csak írni és olvasni, és az sem árt, ha a közoktatásban is megjelennek a vállalkozási ismeretek, miközben a bölcsészettudományok oktatása sem veszít a súlyából.
1. A programozás oktatásának bevezetése az általános iskolákban
A leginnovatívabb vállalkozásoknál a design, a művészetek, a technológia, a termékfejlesztés és a marketing annyira összeforrt, hogy lassan egy alkalmazott művészetekkel foglalkozó szakembernek is érdemes lehet megtanulnia programoznia, mert a közvetítő eszköze, a médium, amit használ, nagyon erősen be van kötve a digitális világba. Európában Anglia jár legelöl az általános iskolások programozásra tanításában: itt már 2014 szeptemberétől életbe lépett egy olyan tanterv, amelyben már a kódolási és számítógépes ismeretek is nagyobb hangsúlyt kaptak. De van még néhány ország, ahol kötelező tantervi anyag lett a programozás és kódolás, és a kelet-közép-európai régió sincs olyan szinten lemaradva: Ciprus, Görögország és Portugália mellett ugyanis Bulgária, Csehország és Lengyelország is aktívan kísérletezik a programozás oktatásával, sőt Magyarországon is találunk jó gyakorlatot: a Skool kislányokat tanít programozni, független szervezetként, nonprofit alapon.
2. Vállalkozási ismeretek oktatása az iskolában
Szinte mindegyik kelet-közép-európai országra igaz, hogy marketingben és értékesítésben gyengébb, mint a nyugat-európaiak. A vállalkozói kultúrát, attitűdöt, az ezzel járó felelősséget könnyebb olyan országokban már gyerekként magunkba szívni, ahol a család generációk óta vállalkozik. Ahol ez nem adott, ott a vállalkozói kultúra átadását az iskolának kéne pótolnia. A probléma az, hogy nincsenek olyan kompetenciákkal rendelkező tanárok, akik szakszerűen és élvezetesen tudnák átadni azt a tudást, amelytől a diákok később valóban kedvet kapnak saját cég alapításához. Jelenleg is Európa-szerte tesztelik azokat az új tanítási módszereket, amelyek közel állnak a kreatív vállalkozásokhoz, és a vállalkozói készségek fejlesztését segítik, de a britek ebben is az élen járnak: a brit kormány Enterprise for all című szakértői anyaga elérte célját, hatására ugyanis radikális változásokat terveznek az angol közoktatásban. A fejlesztéseket követően jóval nagyobb fókuszt kapnak majd a középiskolákban a vállalkozói ismeretek. Jól működő magyar projekt is van: a FutureGen program az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban fut. A kurzus során a gimnazisták saját vállalkozást alapítanak, amelyben sikeres, fiatal vállalkozók mentorként segítik őket.
3. A kultúra és a műveltség jelentősége
A kultúra sokak szerint az innováció táptalaja, a képlet egyik fontos, nélkülözhetetlen összetevője. A világ legjobb egyetemeire magyar diákokat felkészítő Milestone Intézet alapítói sem vitatják ezt: az intézet alapítói szerint szakmát oktatni sok egyetemi szakon szinte már felesleges. Az attitűd, a tág fókuszú világkép és a műveltség viszont igenis hasznosak akkor, amikor gyorsan kell alkalmazkodni – feltéve, ha hozzá társulnak azok a kompetenciák, amelyekben az angolszász oktatási rendszer hagyományosan erős: kritikai gondolkodás, vitakultúra, a hatékony csapatmunka és így tovább. Az Egyesült Államokban egyébként a legtöbb befektetési bankár filozófiát és matematikát tanul, nem pedig business schoolon végez; emlékezzünk csak, hogy a tőzsdei zseni André Kostolany is filozófiát és művészettörténetet hallgatott, és Soros György is évekig foglalkozott behatóan filozófiával.