Nagyon úgy néz ki, hogy a kormányzat nem elégedett a multiláncok visszaszorulásának tempójával. A gyorsításra utal, hogy az eddigi, jórészt jogszabályi eszközök mellé beveti a hatósági eszközöket is. Az elmúlt hónapokban szinte zuhogtak a versenyhivatali és fogyasztóvédelmi sallerek a multik nyakába, míg a hazai láncok szinte háborítatlanul működhetnek.

A kormány 2010 őszén nyitotta meg a nemzetközi kiskereskedelmi láncok elleni frontot, ekkor a pénztárcájukban kezdett kotorászni, és igyekezett minél több pénzt kipiszkálni onnan. Az első igazi nyakas az ágazati különadó volt, amit a 2010 őszén elfogadott törvény értelmében első ízben már a teljes 2010-es üzleti évre is meg kellett fizetniük a multiknak (2012 végéig volt hatályban a különadó). Majd idéntől jött az élelmiszer-felügyeleti díj emelése – ez elsősorban a Tescót és a Spart sújtja, egyenként tízmilliárd forint feletti teher hárul rájuk az első kalkulációk szerint. Ezt követi egy nemrég elfogadott törvény értelmében az, hogy 2016-tól kötelező nyereséges működésre szorítják az üzletláncokat, nem törődve azzal, hogy boltnyitások bizony mínuszba fordíthatják az adott év eredményét. Ezután jöttek a lakosság és az ágazatban dolgozók életét sokak szerint ostoba módon és indokolhatatlanul megnehezítő – páratlanul kaotikus és nehezen értelmezhető – nyitvatartási korlátozások.

Az új ostor

A legújabb fegyvernek pedig a különféle hatósági – leginkább a fogyasztóvédelmi és a versenyhivatali – eljárások, vizsgálatok, és büntetések megszaporodása látszik.

Tavaly ősszel közeli egymás utánban előbb szeptember végén az Aldi kapott tízmilliós versenyhivatali bírságot, majd rá másfél hónapra a Spart kínálták meg 43 millióval. Idén februárban pedig újfent az Aldit sújtották 48 millió forinttal, mert tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsított.

GVH kontra Auchan

A GVH vizsgálata feltárta, hogy az Auchan 2006. június 1. és 2014. december 31. között a nem élelmiszer jellegű termékek beszállítóinak mintegy háromnegyedétől egyedi, százalékos mértékű, forgalomtól független, az átvett teljes nettó áruértékre vetített utólagos árkedvezmény-támogatási díjat kért azért, hogy az érintett vállalkozás bekerülhessen vagy bennmaradhasson az Auchan árukészletében.

Az idei tavasz elején aztán a nehéztüzérséget is bevetették, az Auchant március 20-án gigabírsággal küldték meg. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Auchan Magyarország Kft. (Auchan) megsértette a kereskedelmi törvényt, mert utólagos árkedvezmény-támogatás címén, egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe. A versenyhivatal milliárdos bírsággal "díjazta" a polcpénzt. Az Auchan mindenesetre vitatja a GVH megállapítását, kész perre is menni.

Most pedig kartellezés gyanúja miatt indított vizsgálatot hét vállalatot vont versenyfelügyeleti eljárás alá, közöttük szerepel a Tesco-Global Áruházak Zrt., az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., a Metro Kereskedelmi Kft., valamint a DM-Drogerie Markt Kft. A hivatal szerint az előzetes értesítés nélkül lerohant nagy áruházak egyeztetéseket folytattak egyes háztartási papíráru-termékek árának emeléséről. (A közlemény szerint a GVH észlelte, hogy a vállalkozások közvetlen, illetve közvetett módon valószínűsíthetően egyeztetéseket folytattak az egyes háztartási papíráru-termékek árának emeléséről a termékek árképzésének összehangolása céljából, valamint ezzel összefüggő egyéb, üzletileg érzékeny információkat osztottak meg egymással.)

A büntetések nem voltak jellemzőek korábban

A mostani pergőtűz előtt viszonylagos békében élhettek a nemzetközi kereskedelmi láncok. A múlt év tavaszának végén a Tesco MBL Távközlési Zrt. 2012. október-novemberi televíziós reklámjában jogsértő módon elhallgatta, hogy a Hálón Belül csomag felhasználásának 1000 perces időbeli korlátja van. Az eljáró versenytanács tavaly május végén egymillió forint bírságot szabott ki a Tesco MBL Távközlési Zrt.-re. Ezt megelőzően csaknem egyéves bírságcsend következett, majd két éve a Penny Market próbált magyarnak feltüntetni nem magyar termékeket, “jutalma” 5 millió forint volt. Nem sokkal ezelőtt a Tesco ügyeskedett a hirdetésekkel egy-egy termék esetében, a próbálkozásokat 10 millió forintjuk bánta.

A fogyasztóvédelem is intenzíven ütötte a multiláncokat

A fogyasztóvédelem is rendesen sorozta az elmúlt években a multikat, igaz, közel sem vitt be a versenyhivataléhoz és legfőképpen a törvényhozáséhoz hasonló súlyú ütéseket. Négy év alatt százmilliókat fizettek ki a nemzetközi áruházláncok fogyasztóvédelmi bírságokra, míg itthoni versenytársaik ennek jóval kevesebb büntetést kaptak. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság adatai szerint a piacvezető Tesco 2010 és 2014 között 302 millió forint bírságot fizetett, a céget 744 alkalommal büntették meg, az Auchan 197 millió, a Spar 113 millió forint büntetést kapott ugyanezen idő alatt.

Eközben a nevükben a Coopot is feltüntető cégeknél összesen 80 alkalommal róttak ki bírságot, mindösszesen 9,7 millió forint értékben. A CBA-cégeknél negyvenegyszer bírságoltak, és összesen 4,1 millió forint büntetést szabtak ki.

Különadó, élelmiszerlánc-felügyeleti díj, kötelező nyereséges működés

A 2010-ben megjelenő extra pénzügyi terhek ellen az érintett cégek nagy erőkkel prüszköltek, ami valahol érthető is, hiszen milliárdos, sőt egyik-másik tízmilliárdos nagyságrendű súlyokat kapott a nyakába.

A Hervis nyerni tudott a kormány ellen

Volt olyan multilánc is, amelyik perre ment – a Spar csoporthoz tartozó Hervis sportszerlánc – és megjárta a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot is. A testület megállapította a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét, ugyanakkor a magyar bíróságra bízta, hogy megállapítsa, tényleg megtörtént-e a diszkrimináció. A Hervis itthon is nyert, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014 őszi ítéletében megállapította, hogy a Hervisnek 2010-re, az ágazati különadó fizetési kötelezettsége kizárólag a saját boltjainak nettó árbevétele után áll fenn. Így a cég jogosan nyújtott be önellenőrzést, amelyben mint kapcsolt vállalkozás levonta az ezen összeg feletti korábbi befizetését.

A kiskereskedelmet érintő különadót ugyan 2012-ben hatályon kívül helyezték – de arra az üzleti évre még persze be kellett csengetni –, azonban a kereskedelmi vállalkozások csak részben lélegezhettek fel. Új szabályok léptek életbe ugyanis az iparűzési adó (ipa) alapjának meghatározásában, majd a tavaly októberi adócsomag részeként a társasági adó kalkulálása során figyelembe veendő úgynevezett jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módját is megváltoztatták. Az idén év elejétől többszörösére emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke pedig finoman szólva is figyelemre méltó.

Az ipa adóalapjának meghatározásában 2014 hozott új szabályokat. Az eladott áruk beszerzési értéke (elábé) és a közvetített szolgáltatások értéke már csak csökkenő mértékben vonható le az árbevétel növekedésével együtt. 500 millió forintig még teljes mértékben, de 100 milliárd forint felett már csak az arányos árbevétel 70 százalékáig vonható le az elábé és közvetített szolgáltatások értéke.

A második új szabály az októberben kihirdetett adócsomag egyik kevéssé ismert eleme, amelyben a társasági adó kalkulálása során figyelembe veendő úgynevezett jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módját módosították. A hatályos rendelkezések szerint az elvárt adó fizetésének kötelezettsége akkor keletkezik, ha sem az adózás előtti eredmény, sem az adó alapja nem éri el az összes bevétel és az elábé, valamint a közvetített szolgáltatások különbözetének 2 százalékát.

A napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke nagyot ugrott. Ennek a voltaképpen adónak is az árbevétel az alapja, illetve a mértéke sávosan progresszív, 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik.

A három intézkedés együttes terhe közel eléri, a Metro és az Aldi esetében pedig meghaladja az ágazati különadó terhét. A három intézkedés közül az első kettő a kereskedelem teljes vertikumát érinti kisebb kivétellel, azonban az élelmiszerlánc-felügyeleti díj vesztesei ismét a jellemezően külföldi kézben lévő, napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházláncok.

A multik csuklóztatása tavaly október végén vett új lendületet, amikor először kerültek nyilvánosságra a vasárnapi zárva tartásról, a “Tesco-buszok” betiltásáról és a kötelező nyereséges működésről szóló jogszabály módosítási kormányzati tervek. Bár egyik-másik akkori elképzelésre már az anyja sem ismerne rá, annyit módosították, faragták, reszelték, de lényegében egyiket sem vetették el (a Tesco- és Auchan-buszjáratok maradhattak), nagyjából a beígért határidőre életbe is léptek. Ezek az intézkedések bár célba találni látszanak, cséphadaró módjára keserítik meg egy sor, előzetesen célként nem megjelölt társadalmi csoport életét is – a vásárlókét és az ágazati dolgozókét.