Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy nappal a Quaestor öncsődje után hunyt el a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője. Bár kiküldetés várt rá, a hírek szerint önkezével vetett véget az életének. Közben a Népszabadságnak a KKM és a Quaestor kapcsolatát vizsgáló cikkére árulkodó közleményben reagált a minisztérium: mint írták, sok más ügyfélhez hasonlóan ők is aggódni kezdtek, ezért vette ki a tárcához tartozó cég a csőd előtti utolsó pillanatban a pénzét. Csakhogy a Quaestor csődje előtt senki sem aggódott a pénzéért.
Rejtélyes halálesetről ír a szerdai Népszabadság a Quaestor-ügy kapcsán. Mint írták, egy nappal a cég öncsődje után halt meg Szilágyi Anrás, aki a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt.
Folyosói pletykákra hivatkozva a lap azt írta, hogy Szilágyi öngyilkos lett, ugyanakkor nem világos, hogy a történteknek köze volt-e a Quaestor ügyeihez. A befektetési főosztály, amely nem szerepel a tárca saját honlapján szereplő szervezeti ágrajzon, külföldi befektetéseket hivatott Magyarországra csábítani.
Szilágyi nagy álma volt, és jelölték is az ecuadori nagyköveti posztra, sok kollégája ezért nem érti, miért vethetett véget az életének két héttel a kiutazás előtt.
Az utolsó pillanatban vette ki a KKM-cég a Quaestorból a milliárdjait
A lap a cikkben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szervezetébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Quaestor közötti kapcsolatokat igyekeztek feltárni. Mint írták, a cég 3,8 milliárd forintnyi államkötvényt tartott a Quaestornál vezetett értékpapírszámláján, amelyet a brókercég összeomlásának a napján, az utolsó előtti pillanatban, március 9-én vettek ki, erről négy nappal korábban döntöttek.
A 444 információi szerint az Eximbank tőkeemeléséhez szükséges 18 milliárd forintot is a Tarsoly Csaba tulajdonában álló Quaestornál helyezték el, a KKM közleménye szerint azért, mert ingyen vezette a számlát. A 3,8 milliárdos államkötvénycsomag megvásárlásakor viszont a piaci tarifák szerint 19-38 millió forintos jutalékot kérhetett a Quaestor.
A KKM a Népszabadság állítására már reagált is. A Cinken idézett közlemény szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. gondosan járt el, amikor figyelve a piaci folyamatokat és értesülve a Buda-Cash, illetve a Hungária Értékpapír csődjéről, kivette a pénzt a Quaestorból. A minisztérium szerint az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, ezért a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezekhez az emberekhez, cégekhez hasonlóan járt el, amikor kivette tőkéjét a Quaestortól.
A Cink kommentárja szerint a közlemény árulkodó, mivel nem igaz, hogy már a Queastor csődje előtt eluralkodott a pánik a Quaestor ügyfelei körében. Egészen március 9-ig a nagyközönség nem tudhatott arról, hogy a cég nem tudja kifizetni a kötvényeit. A pánik csak március 10-én tört ki, ekkor álltak sorba a csalódott ügyfelek.
Emellett a külügyi tárca állítólagos gondossága nem terjedt odáig, hogy figyelmeztessék az állampolgárokat is arra – már március 5-én, amikor erről döntöttek – hogy veszélyben van a Quaestorra bízott pénzük.
