Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A hazai termelésű földgázt a termelőnek – azaz itthon nagyrészt a Molnak – idén nyártól jövő őszig fel kellene ajánlania eladásra az egyetemes szolgáltatóknak – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) törvénytervezetéből. A Molt egy másik terv is érintené, feltehetően pozitívan, a nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék ugyanis 12 százalékról 2 százalékra csökkenne.
Bekerülne a földgáztörvénybe új előírásként az, hogy a hazai termelésű földgázt a termelő az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók részére történő értékesítés céljából köteles öt munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett vételre felajánlani – olvasható az előterjesztésben.
A felajánlás az egyetemes szolgáltatók részére 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra szól, azonos szerződéses feltételekkel. Az egyetemes szolgáltató szabadon dönthet arról, hogy köt-e szerződést a hazai termelővel.
Az egyetemes szolgáltató a szerződéskötési jogosultságát – megállapodás alapján, az ellátásához szükséges mértékéig – átruházhatja az egyetemes szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező, volt közüzemi nagykereskedőre.
Ez a volt közüzemi nagykereskedő a szerződés alapján átvett hazai termelésű földgázt felajánlás keretében átadja a szerződéskötési jogosultságát neki átruházó egyetemes szolgáltatónak.
Jelenleg a Mol termeli ki itthon a legtöbb földgázt, de a Világgazdaság tavaly novemberben azt írta, ez a tevékenység "ellenszélbe" került.
A Mol a lap szerint a hazai termelésű gáznak a felét adja el az egyetemes szolgáltatásnak, hatósági áron, a többit viszi a piacra. Eredetileg az egyetemes szolgáltatási szerződései is piaci áron köttettek, de később, 2010-től ezt felülírta az a szabály, hogy az 1998 előtt indított termelésből származó gázt hatósági árasként kell eladni, holott épp a régebbi mezők termelési költsége magasabb. A lap akkor azt írta, e szerződések éppen 2015 júliusában járnak le.
Az NFM mostani tervezete javasolja a nem hagyományos szénhidrogén-vagyon bányajáradékának a csökkentését is, azzal az indokkal, hogy az ilyen energiahordozó jelentősen enyhítené az ország importenergia-függőségét. Ezért indokolt olyan bányajáradék-mértéket alkalmazni, amely tekintetbe veszi a kitermelés magas beruházás- és költségigényét – írták.
A tervezet azt az eljárást is leírja, amit akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül, vagyis csődbe kerül, vagy pedig a beszerzési forrásai bedugulnak. Ilyenkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal végső menedékes szolgáltatót jelöl ki. A végső menedékest a hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki.
Addig is, amíg a végső menedékes átveszi a szolgáltatást, a fogyasztókat a biztonsági földgázkészletből kell ellátni. A kijelölt végső menedékes a biztonsági készletből felhasznált gázt köteles visszapótolni.
A villamos energia törvény kiegészül a következő szabállyal: az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó – a nagyfelhasználó – kikapcsolására és visszakapcsolására vonatkozó szabályokat, a villamosenergia-kereskedőnek az üzletszabályzata tartalmazza.
A kikapcsolással kapcsolatos olyan károkat, amelyek a felhasználónak róhatók fel, maga a felhasználó viseli. Ugyanezt a két szabályt tartalmazza a földgáztörvény is, a kikapcsolásra, illetve az azzal okozott kárra.
A tervezet kiegészíti az Energetikai Állandó Választottbíróság működési szabályait, egyebek mellett azzal, hogy társasági és helyi adót nem fizet, a gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
