Nagyobb bírságokba futhatnak bele a brókercégek a Buda-Cash miatt
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Buda-Cash ügy után olyan törvényjavaslat benyújtására készül a jegybankkal is egyeztetve, amely szigorítaná a bírságolási szabályokat és pontosítaná a jó üzleti hírnév fogalmát is.
A Buda-Cash botrány is rámutatott, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem és a pénzügyi, befektetési vállalkozások ellenőrzésének további erősítésére van szükség - közölte az NGM.
Az ezt célzó törvénytervezetet február 25-én eljutatták a szakmai társszervezetekhez, köztük az MNB-hez is véleményezésre. Ha a jegybank is jóváhagyja az NGM javaslatait, valamint a kormány is rábólint, az Országgyűlés elé terjesztik a törvényjavaslatot.
Az MNB február 27-én jelentette be, hogy törvénymódosítást kezdeményez a felügyelési keretrendszer szigorítása érdekében, ez többek között az átfogó vizsgálatok ciklusaira vonatkozó előírásokat érintené. Az NGM most megerősítette a Varga Mihály által kedden reggel elmondottakat, amely szerint javasolják, hogy a hitelintézetekhez hasonlóan a befektetési vállalkozásokat is 5 helyett 3 évente ellenőrizze részletesen az MNB.
Az NGM-ben már év eleje óta folyik egy törvényelőkészítő munka a témában. A törvényjavaslat számos pénzügyi tárgyú törvényt (tőkepiaci, biztosítási, befektetési szolgáltatási, hitelintézeti, jegybanki) módosítana - tette hozzá a tárca.
Az előterjesztés a bírságolás szigorítása mellett pontosítaná a jó üzleti hírnév fogalmát. Jelenleg a törvény a jó üzleti hírnévhez köti a pénzügyi intézmények vezető tisztségviselőinek kinevezését, de a felügyeletre bízza, hogy eldöntse, mi számít jó üzleti hírnévnek.
A módosítással törvényi szinten még világosabbá válnak az egyébként uniós szinten is megjelenő szabályok, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pénzügyi szektorbeli intézmény vezető tisztségviselőjének és tulajdonosának.
A rendelet tartalmazná az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak hatékonyságát és gyorsaságát növelő javaslatokat, illetve bővítené azok körét, akik a testülethez fordulhatnak, emellett a csomag egyes EU-s intézkedéseket is átvezetne a magyar jogrendbe - közölte az NGM.
Hozzátették, hogy a javaslat pontosítaná az értékpapírszámlához kapcsolódó pénzforgalmi számlák használatát, hogy kizárólag az értékpapír-műveletekhez lehessen felhasználni ezeket, ne pedig egyéb pénzforgalomra, például közüzemi díjak fizetésére.