A megfelelő stratégiával vállalkozása enyhítheti a növekvő környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóterheket, miközben logisztikai költségei is csökkennek.
Tovább növekednek a vállalkozások környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos terhei 2015-ben az adózási szabályok tervezett változtatása következtében. Azonban az érintett cégek akár versenyelőnyt is kovácsolhatnak abból, ha képesek eredményesen összehangolni üzleti működésüket a termékdíjas szabályozás sajátosságaival. Így a nagy csomagolószer-felhasználó vállalatoknak sok esetben érdemes a papír csomagolóanyagok használatára áttérni. A legkorszerűbb technológiával előállított papírládák tömege ugyanis alig hatodát teszi ki a hasonló műanyag csomagolószerekének. Ennek, és az alacsonyabb díjtételeknek köszönhetően a papírcsomagolást választó cégek egyszerre csökkenthetik – a tömegalapon kivetett – termékdíj-befizetéseiket és logisztikai költségeiket, miközben egy környezetvédelmi szempontból optimális megoldás mellett teszik le voksukat – hívják fel a figyelmet a Rondo Hullámkartongyártó Kft. szakértői.
Tovább bővülhet a környezetvédelmi termékdíjas szabályozás hatálya alá vont termékcsoportok köre a jövő évi adótörvény tervezete értelmében. A tervezet értelmében 2015-től az „egyéb vegyipari termékeket", így a mosószereket, a kozmetikai szereket, a dezodorokat és a lakásillatosítókat, valamint az egyéb műanyag termékeket – mint a művirágok vagy az irodai papírok – is bevonják a termékdíjas körbe. A környezetbarát papír csomagolószerek után fizetendő környezetvédelmi termékdíj jelenleg is csupán 20 forint kilogrammonként, ami lényegesen elmarad a műanyag csomagolószerek 42 forintos termékdíjától. Ez a különbség pedig tovább nő 2015. január 1-jétől, hiszen a tervek szerint a papír csomagolószerek termékdíja 19 forintra csökken, miközben a műanyagoké 57 forintra emelkedik kilogrammonként. A vállalkozások tényleges termékdíjterhét az is befolyásolja, hogy a papír csomagolószerek könnyebbek, mint a műanyag, vagy facsomagolások. „Egy papír gyümölcsösláda tömege alig egyharmada-egyhatoda egy műanyagénak, így az alacsonyabb díjtételt eleve kisebb tömegű csomagolás után kell kiszámítani” – hívta fel a figyelmet Sigray Mária a Rondo cégvezetője.
Az előírások értelmében a termékdíjfizetés kötelezettje a csomagolószer gyártója. Azonban sok esetben a csomagolószereket termékeik becsomagolására felhasználó ipari és kereskedelmi vállalatoknak célszerű úgynevezett átvállalási szerződést kötniük a csomagolószer-gyártókkal a kötelezettség átvállalásáról. „Ebben az esetben a csomagoló vállalatok a csomagolószereket olcsóbban, termékdíjjal még nem terhelt áron vehetik meg. A termékdíj összegét pedig csak a forgalomba hozatalt követően kell befizetniük. Tehát ennek a terhe időben jóval később jelenik meg üzletmenetükben” – fejtette ki Sigray Mária. A termékdíj átvállalásával az exportáló cégek is megkönnyíthetik munkájukat, mert ebben az esetben nem kell az exportált termékek után már befizetett termékdíjak visszaigénylésével bajlódniuk, hanem eleve mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. Ezzel szemben a kisebb gyártó és kereskedő cégeknek sokszor egyszerűbb a termékdíjjal terhelt áron megvásárolni a csomagolószereket, hogy ne kelljen a termékdíjfizetéssel összefüggő adminisztrációval vesződniük.
A papír csomagolószerek alacsony tömegének köszönhetően a szállítás okozta környezetterhelés, s ennek révén a logisztikai költségek is csökkenthetőek. Egy műanyag kiszerelésben forgalomba hozott 10 kilogrammos gyümölcsösrekesz esetén a teljes tömegből a műanyag láda súlya 1,9 kilogrammot tesz ki, amely a szállított tömeg 19 százalékának felel meg. Ezzel szemben egy hasonló funkcióval rendelkező papírrekesz tömege alig 0,6 kilogramm. Ebben az esetben tehát a szállítmány tömegének 94 százalékát teheti ki maga a termék.
Környezetvédelmi szempontból az is előnyös, hogy a hullámkarton csomagolóanyagokat hulladékból származó másodnyersanyag felhasználásával gyártják. Így általában körülbelül a papír csomagolóanyagok kb. 70 százaléka készül másodnyersanyagból, plusz újrafelhasználhatóak. „A papír csomagolási hulladékok hasznosítási aránya egyes nyugat-európai országokban közel 100 százalék, de már Magyarországon is elérte a 60 százalékot” – fejtette ki Sigray Mária.
Keressük a legjobb kisvállalkozói honlapot! Pályázzon jól működő honlapjával, részletekről itt olvashat, a pályázati űrlapot pedig itt találja.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.