A reklámadó bevezetése az értelmezési nehézségek mellett az adókötelezettséghez vagy a mentesség bizonyításához szükséges dokumentációs terhek révén jelentős többletmunkát és többletkiadást eredményez – közölték a napi.hu szerint előadásukban a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) vezetői.

A szervezetek képviselői szerint nehezen méltányolható, hogy a megrendelt reklám esetén belföldi – egyértelműen hazai adóalany – közzétevő esetén is a megrendelőnek kell nyilatkozatot beszerezni arról, hogy az adókötelezettséget a közzétevő teljesíti.

Szerintük az ebből eredő többletterhek csökkentésének érdekében folyamatosan egyeztetnek a jogalkotóval a nyilatkozattétellel kapcsolatos előírások lazításáról – tette hozzá a beszámoló. Ezek miatt a reklámadó életképtelenségét hangoztatta Román Balázs, a Kreatív főszerkesztője, aki előrevetítette, hogy a jogszabály hamarosan megszűnik vagy szükségszerűen jelentős változásokon megy át.

Nem minősül reklámadó-kötelesnek a politikai és társadalmi célú reklám, valamint a közérdekű közlemény – tisztázta a konferencián H. Nagy Dániel a NAV osztályvezetője, aki szerint ugyancsak nem tekinthető közzétételnek, így nem keletkeztet adókötelezettséget a weboldalkészítés, a nyomdai szolgáltatás, az internet-szolgáltatói tevékenység, valamint önmagában a reklámanyagok kiszállítása, terjesztése vagy más kiadványokba történő behúzása sem.

Szintén nem közzététel az ismertető célzatú műsorelőzetes, műszaki leírás elérhetővé tétele, valamint termékek tárgyszerű bemutatása webáruházon keresztül.

A NAV képviselője szerint nem jön létre adóköteles ügylet, ha a közzététel nem a törvényben meghatározott csatornán valósul meg, így például nyomtatott anyagként nem minősül adókötelesnek a hímzett vagy gravírozott reklám. Szintén nem reklámcélú bevétel az áruházak által a kiemelt helyekre (gondolavégekre, raklapos szigetekre) történő árukihelyezés fejében számlázott ellenérték – közölte a napi.hu.

A Mazars adószakértői szerint bár a NAV által közzétett információs kiadvány számos kérdésben iránymutató, azonban az ebben felhozott példák nem fednek le minden lehetséges esetet, így sok esetben továbbra sem egyértelmű, hogy fennáll-e az adókötelezettség.