Lehet, hogy vannak gondok a magyar diplomákkal, de hogy uniós viszonylatban egyáltalán nincs sok az országban az biztos, mint ahogy az is, hogy akinek van, az szinte biztosan kap munkát.
A diplomával rendelkezők Magyarországon arányosan kevesebben vannak, mint a legtöbb uniós országban. A diplomások között nagyon kevés a munkanélküli, és a diploma nélküli érettségizettekhez képest jóval magasabb a fizetésük, mint Nyugaton – derül ki a Defacto blogjából.
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által végzett összehasonlításból kiderül, hogy a 25-34, 35-44, és 45-54 éves korcsoportokban Magyarországon a diplomások aránya kisebb, mint az EU nagy részében. Például a 25-34 évesek 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, amivel az uniós országok alsó harmadában kap helyet Magyarország. Az is látható, hogy a 45-54 éves magyarok között a diplomások aránya jóval alacsonyabb – nagyjából 20 százalék –, mint a 25-34 éves magyarok között, vagyis a felsőoktatásban végzettek aránya vitathatatlanul nőtt az elmúlt 20 évben, de ez a növekedés beleillik a nemzetközi folyamatokba.
Természetesen lehetséges, hogy nem a mennyiséggel, inkább a minőséggel van a baj. Ha ez így is van – mármint, hogy silányabb tudású diplomások kerülnek ki az iskolapadból, mint korábban – annyi bizonyos, hogy 2008-ig az egyetemi végzettségűeknek mindössze 1-2 százaléka volt munkanélküli, és a főiskolát végzetteknél is alig volt magasabb ez az arány. Ugyanakkor az érettségizetteknek általában több mint kétszer, a szakmunkás/szakiskolai végzettségűeknek pedig inkább háromszor-négyszer akkora hányada volt munkanélküli. A válság hatására a munkanélküliek aránya ugyan mindegyik csoportban megnőtt, de a felsőfokú végzettségűek körében kevésbé, mint a másik két csoportban.
A felsőfokú végzettségűek előnye a bérekben is nagy. A főiskolai végzettségűek bruttó keresete a 2000-es évek eleje óta körülbelül 60 százalékkal, az egyetemi végzettségűeké pedig 120-140 százalékkal volt magasabb, mint a nem diplomás érettségizettek keresete. A fizetések szintje változott a gazdasági helyzet alakulásával, de a csoportok közötti százalékos különbségek viszonylag stabilak maradtak. Bárhonnan nézzük, ha nem is ér annyit, mint korábban, még mindig jó befektetés egy főiskolai képzés.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!