A munkáltató felelősséggel tartozik a munkavállaló egészsége, testi épsége megsértésével okozott károkért, azaz a balesetért, a foglalkozási betegségért, illetve az egyéb betegségért. Kártérítést viszont csak akkor lehet érvényesíteni, ha a balesetet a munkaviszonyával összefüggésben szenvedte el, és így kára keletkezett.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Ugyanakkor az nem tekinthető munkahelyi balesetnek, ha a szállásról a munkahelyre, illetve onnan vissza éri valami a munkavállalót, ez alól viszont kivétel az, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt – írja az Adózóna.
Súlyos munkabalesetnek tekinthető például valamely érzékszerv, érzékelő-képesség károsodása, súlyos csonkulás, vagy beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulása. Ugyanakkor a rándulás folytán bekövetkezett károsodás is baleseti eredetűnek minősül, illetve a munkahelyen történt elesésből eredő kártérítési felelősség megítélésénél vizsgálni kell, hogy volt-e az elesésének a munkáltató működési körébe eső oka.
A munkabaleset mellett megkülönböztetünk üzemi balesetet, mely társadalombiztosítási fogalom. Ennek megfelelően tehát a munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a baleset a tb szabályok szerint esetlegesen üzemi balesetnek minősül. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
További részleteket ide kattintva lehet olvasni.