Az országos 2,7 százalékos átlagnál jóval magasabb, 4,83 százalékos az építőipar cégek bedőlési aránya. Az egyes építőipari ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy a magasépítés területén kiemelkedően magas, 5,29 százalék feletti bedőlési aránnyal kell számolni. A mélyépítés és az egyéb szaképítés területén tevékenykedő cégek esetén is 3,5 százalék feletti a fizetésképtelenné válási arány. A szektor számlafizetési fegyelme is rosszabb, mint az országos átlag, ráadásul az elmúlt időszakban átlagosan tovább is nőttek a fizetési késedelmek.
Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó bedőlési arány (csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított száma) alapján a magasépítéssel foglalkozó vállalkozások jóval nagyobb arányban válnak fizetésképtelenné, mint a mélyépítők vagy az egyéb építési szakmunkákat végzők – derül ki a Bisnode elemzéséből. Egy éven belül a szaképítési munkákat végzők 3,63 százaléka válik csak fizetésképtelenné, míg a magasépítők 5,29 százaléka. A mélyépítés a középmezőnyben foglal helyett 4,24 százalékos bedőlési arányával. Általánosságban azonban elmondató, hogy minden építőipari ágazatra az országos átlagnál (2,7 százalék) jóval magasabb bedőlési arány jellemző.
Az elmúlt 12 hónapot összevetve az ezt megelőző azonos hosszúságú időszakkal, megállapítható, hogy a felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent az építőiparban. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyek száma az elmúlt egy évben az 5500-at is meghaladták. Érdekesség, hogy a cégek számához viszonyítva a mélyépítés területén történt a legtöbb kényszertörlés, itt a cégek 7,2 százalékát érintette ilyen eljárás, míg a magasépítés területén csupán 6,8 százalék ez az arány.
Az elmúlt 12 hónapban 14 százalékkal nőtt az építőiparban alakított új cégek száma. Jelenleg havonta átlagosan 268 cég alakul a teljes szektorban. A működő cégek számához viszonyítva a legnagyobb mértékű az új vállalkozások aránya a mélyépítés területén, de a magasépítés terén is igen magas az arányuk. A nagyszámú cégmegszűnés mellett egyre több új vállalkozás alakul a szektorban, ezért különösen fontos az új cégek tulajdonosainak és vezetőinek megvizsgálni korábbi kapcsolatait is. "A szektorra ugyanis kifejezetten jellemző, hogy egy tartozásokat maga mögött hagyó cégtulajdonos új vállalkozást alakít" – mondta Keleti József, a Bisnode nemzetközi cégminősítő cégcsoport ügyvezető igazgatója. "Azt gondolnánk, hogy a mélyépítéssel foglalkozó építőipari cégek sokkal jobban teljesítenek, de a számok azt mutatják, hogy ezen a területen is igen magas a fizetésképtelenné válás valószínűsége."
Az építőiparra az országos átlagnál is rosszabb számlafizetési fegyelem jellemző. A magyar átlagos fizetési határidő jelenleg 29 nap körül mozog, az építőiparban 39 nap. Így az iparágban egy utalásos számlán általában jóval 30 nap feletti határidőt szabnak meg. Az egyes területek között az átlagos fizetési határidő jelentős szórást mutat: míg a mélyépítés terén az átlagos fizetési határidő az 54 napot is meghaladja, ez a magasépítés és az építőipari szakmunkák terén 34-36 nap körül mozog. A késedelmek is igencsak meghaladják a magyar 18 napos átlagot, az építőiparban ugyanis átlagosan 26 napos késéssel fizetik a számlákat. A 3 ágazat közül a késés a magasépítés területén a legmagasabb, itt átlagosan 35 napot késnek a cégek a fizetéssel.