Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A már nem működő Jukosz olajvállalat részvényesei pert nyertek hétfőn Oroszország ellen a hágai Állandó Választottbíróságon – jelentette a Kommerszant orosz napilap és a Reuters meg nem nevezett bírósági forrásra hivatkozva. A kártérítés a valaha volt egyik legnagyobb, melyet egy szuverén állammal szemben ítéltek meg.
A világ egyik legnagyobb, kilenc évvel ezelőtt elkezdődött jogi perében Oroszországnak 50 milliárd dollár kártérítést kell fizetnie a részvényeseknek a vállalat javainak kisajátításáért. A részvényesek követelése 100 milliárd dollár volt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Moszkvának nincsenek még hivatalos információi döntésről, de a bírósági eljárásnak nincs vége, Oroszország fellebbezni fog.
A Jukosz 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosznyeftynek továbbadta.
A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai választottbírósághoz fordult, hogy itt döntsenek az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság egybehangzó véleménye szerint az orosz állam hiába mondta fel az egyezményt, köti a külföldi befektetések védelmét garantáló megállapodás. A hágai Állandó Választottbíróság egy 115 tagország alkotta kormányközi szervezet. 1899-ben hozták létre az országok közötti viták eldöntésére. Mára egy modern döntőbírósággá fejlesztették, és nem csak államok közötti vitákkal foglalkozik, hanem peres fél lehet egy országcsoport, egy nemzetközi szervezet vagy egy magánintézmény is.
Hodorkovszkij nem akar már semmit
A per legnagyobb nyertese Leonyid Nyevzlin lehet, aki a GML 70 százalékos részesedését birtokolja, korábban ő volt a Jukosz alelnöke. Négy másik orosz magánszemély is jól járhat a perrel, akik a GML másik 30 százalékát birtokolják. Mihail Hodorkovszkij, aki egykor a Jukosz fő tulajdonosa volt, 2005-ben eladta Nyevzlinnek a GML-ben lévő részesedését, és közölte, hogy nem tart igényt részesedésre a cégből.
A Financial Times eközben azt írja, hogy a döntéssel tovább mélyülhet az EU és Oroszország közötti, az ukrán válság és a maláj gép lelövése miatt mélyülő szakadék.
