Az első negyedévben 9583 cég szűnt meg Magyarországon, ez a tavalyi utolsó negyedév után a második legrosszabb három hónap a magyar gazdaság történetében. Március végén 12 hónapra visszatekintően legrosszabb évét zárta a magyar cégvilág, ennyi törlést ugyanis még egyetlen egyéves időszakban sem jegyeztek fel. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint a megszűnési hullám cégalapítási lázzal párosul, ami a vállalkozások további egészségtelen hígulását eredményezi.
Az év első három hónapjában 9583 cég szűnt meg Magyarországon, ez 50 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. Ezzel az első negyedév cégstatisztikai szempontból a második legrosszabb negyedév lett a magyar gazdaság történetében, az elmúlt 12 hónap pedig a valaha volt legtöbb megszűnést hozó egy éves intervallum lett. A 12 hónapra visszatekintő megszűnési mutató március végén 36 580 céget mutatott, szemben az egy évvel korábbi 27 625-tel, ez 32,5 százalékos növekedésnek felel meg.
„A megszűnések magas száma önmagában még nem jelentene problémát, a szigorodó jogszabályok ismeretében ez várható is volt, az újra megugró cégalapítási arányok viszont már elgondolkodtatóak. A friss cégalapítások három tényező miatt ugranak most meg: a lassan beinduló gazdaság új szereplőket csábít a piacra, a tömeges felszámolások a szigorodó jogszabályok ellenére is új cég alapítására ösztönzi a vállalkozókat, és közrejátszik az is, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt sokan szerettek volna a régi feltételekkel céget alapítani. A cégalapításokat akkor tekinthetnénk biztató jelnek, ha az első tényező, azaz a piac felfutása generálja, de a kapcsolati és címkapcsolati hálók elemzéséből kiderül, hogy az új szereplők döntő többsége köthető korábbi, adósságot hátrahagyó cégekhez, így az új vállalkozások csak a cégstruktúra további hígulását jelentik és nem minőségi bővülést” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.
A megugró cégtörléseknek és alapításoknak köszönhetően az Opten – CFI (mely egy adott időszak alatt alapított és megszűnt cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégekéhez) ismét megugrott az első negyedévben – a tavalyi azonos időszaki értékhez képest körülbelül kétszeresére.
A megszűnési hullám azért nem ért véget, mert a 2012-ben nagy számban indított felszámolási eljárásokat lezáró cégtörlések száma még mindig magas, miközben egyre több új típusú kényszertörlési eljárást is befejeznek a hatóságok. A végelszámolások száma továbbra sem növekszik, ami szintén azt igazolja, hogy a szigorodó jogszabályok és az új Ptk. egyelőre nem rettentették el a vállalkozókat. Sokan nincsenek is tisztában a változó felelősségi körökkel, vagy kivárnak a jogszabályok gyakorlati alkalmazásával, ez azonban idővel megváltozik, így az év hátralevő részében a végelszámolások és cégátalakulások számának lassú, de fokozatos növekedése várható.
A megszűnéshez vezető eljárások között továbbra is a felszámolások dominálnak, az utolsó negyedévben 4873 cég szűnt meg felszámolás eredményeként, ami 12 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. Ezzel párhuzamosan kényszertörléssel szűnt meg 500 cég, ami több, mint duplája a tavalyi azonos időszaki eredménynek. „Míg 2013 II. és III. negyedévében nem egészen 3 ezer friss felszámolást tettek közzé a hatóságok, addig a tavalyi utolsó negyedévben több, mint 3500-at, most pedig 4510-et” – mondja az ügyvezető.
Az idei első negyedévben több, mint tízezer céget alapítottak. Az Opten igazgatója szerint a gazdasági kilátások nem indokolják az ilyen magas cégalapítási mutatót, és különösen nem jó jel, hogy cégalapítások száma ugyan kismértékben, de újra meghaladja a cégtörlésekét. „Remélhetőleg ez csak az új Ptk. bevezetése miatti ideiglenes hatás, és 2014 második felében a cégstruktúra lassú tisztulása tovább folytatódik” – mondja Tóth Tamás.