Kínában fogyasztják a legtöbb vörösbort a világon, tavaly mintegy 1,8 milliárd palackkal gurítottak le. Igen, jól olvasták, 2013-ban Kínában itták meg a legtöbb vörösbort a világon. Hat év alatt majdnem 140 százalékos volt a növekedés, és olyan ütemű, hogy két év múlva a teljes borfogyasztásban – vörös- és fehérborok, habzóborok – is lepipálhatnak mindenkit. A nagy bortermelő országok pedig egyre inkább szeretnének a bővülő kínai fogyasztásból nagyobb szeletet kihasítani. Különösen annak tükrében, hogy tradicionális piacokon minimális a bővülés, de van olyan ország is, ahová például a gazdasági válság következtében komolyan visszazuhant az alkoholos italok exportja.

A kínaiak alkohol, elsősorban bor iránti szomja alapjaiban formálhatja át a világpiacot. Az ázsiai állam borkereslete komoly nyomást helyez a nagy termelőkre: egyszerűen nem lesz elég bor a piacon a kínai vásárlók igényeinek kielégítésére, egyesek már borhiányt emlegetnek.

Lecsapnának az alkoholra szomjas kínaiakra

Franciaország 2012-ben mintegy 5,6 milliárd euró értékben exportált bort, az ázsiai országok ebből a mennyiségből 27 százalékkal részesedtek, szemben a 3 évvel azelőtti 17 százalékkal. Az 5,6 milliárdos kivitel egyben azt is jelenti, hogy a válság előtti szintre ugrott vissza a francia borexport, ami nem csak az ázsiai piac mennyiségi bővülésének volt köszönhető, hanem annak is, hogy drágább borokat tudtak oda eladni. Ráadásul a drága borokat egyre inkább az ázsiaiak, döntően a kínaiak veszik (ugyanakkor egy főre lebontva, még igen kevés bort isznak a kínaiak, mindössze 1,5 litert, szemben például a franciák 51 literjével). A jellemzően 20 eurónál drágább, exportra vitt palackokból 41 százalék került kínai kezekbe, szemben a 2009-es 27 százalékkal. Bár Kína rohamléptekben jön fel a francia borok exportlistáján, a francia borok legfőbb vásárlója – még továbbra is – az Egyesült Királyság.

Import borok egy kínai szupermarket polcain

AFP / ImageChina / Yi Chang

A bor mellett ráadásul a pezsgő is felfutóban van. Bár a kínai eladások még csak a globális pezsgőfogyasztás egy százalékát teszik ki, dinamikus a növekedés. Négy év alatt megduplázódott a Kínában eladott francia pezsgőmennyiség (2 millió palackra), Hongkongban pedig 50 százalékkal, másfél millióra ugrott az eladott palackok száma. Az EU-ból szállított kínai borimport 72 százaléka származott Franciaországból, amelyet jelentősen elmaradva követett Spanyolország, Olaszország, Németország és Portugália. Magyarország, Románia és Görögország nagyjából azonos mennyiséget szállít, ami azt jelenti, hogy az első tízben benne vannak a magyar borok.

A bővülő piacra sokan még azelőtt csapnának le, mielőtt túl késő lenne. A szőlő termőterülete ugyanis a hagyományos bortermelő országokban, Franciaországtól Argentínáig csökken. Kínában azonban ezzel ellentétes folyamat játszódik le, növelik a szőlő termőterületét, vagyis a kínaiak – mint sok minden mást – előbb-utóbb ezt is önerőből oldanák meg. Jelenleg már nagyobb területen foglalkoznak szőlőtermesztéssel, mint az Egyesült Államokban. Vagyis a szomjas kínaiak igényeit kínai vörösborokkal igyekeznek egyre inkább kielégíteni.

A tehetős kínaiak ezzel párhuzamosan pedig birtokokat, szőlőtermelő cégeket vásárolnak szerte Európában, illetve az Egyesült Államokban. Az igazi bevásárlási láz 2011-ben zajlott, ekkor horror magasra tornászták fel egyes eladó francia birtokok árát a gazdag kínaiak, ez a hullám azóta alábbhagyott, ám most az Egyesült Államokban próbálkoznak a kínai befektetők, ahol attól tartanak, fenntarthatatlan magasságokba küldik a birtokok árait. A kínaiak így már nem csak otthon fejlesztenek, hanem külföldön is bevásárolnak, így szakértelemhez is hozzájutnak, melyet helyben, vagy akár otthon is hasznosíthatnak.

Addig is azonban, amíg jó minőségű borokat tudnak előállítani, és mennyiségben is ki tudják szolgálni a hazai igényeket, Magyarországnak is lehetne keresnivalója a térségben.

Magyarország: a kivitel háromnegyede még az EU-ba megy

Magyarország fő exportpiacai jelenleg még az EU területén találhatóak, teljes borkivitelünk 76 százaléka megy uniós tagországokba. Európán kívülre exportunknak csak mintegy 12 százaléka megy. Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár pár nappal ezelőtt ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a kormány azt szeretné, hogy 2018-ra a magyar borkivitel harmada irányuljon Európán kívülre.

A kínai piacra és Hongkongba irányuló borexportunk igyekszik is megfelelni ennek az elvárásnak: már 2011-ben is arról érkeztek hírek, hogy jelentősen bővült az ebbe a két térségbe irányuló kivitelünk, s ez az utóbbi években is folytatódott. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) lapunknak megküldött adatai szerint a 2013-as évben összességében több mint 49 ezer hektoliter bort exportáltunk harmadik országba (EU-n kívülre). A célországok között a kiszállított mennyiség alapján az első Oroszország, majd Kína, Svájc, USA, Ukrajna, Kanada Fehéroroszország, Japán és Szerbia szerepel. Ugyanakkor a kivitel értékét tekintve a sorrend: Kína, Oroszország, Kanada, USA, Svájc, Hongkong, Japán, Ukrajna, Vietnam. Tehát, míg Oroszország veszi fel a legnagyobb mennyiséget, a kivitel értéke meglehetősen alacsony, ami az alacsony minőségű tömegborok exportjának a jele.

Ezzel szemben Kína az export értékében a legnagyobb harmadik országbeli felvevő, és ha Hongkongot is hozzáadjuk, a kivitel értéke megközelíti hazánk egyik legfontosabb hagyományos exportpiacának tekintett Lengyelországét. A Kínába és Hongkongba irányuló kivitel az elmúlt években dinamikus növekedést mutatott, 2010 óta mindkét relációba megdupláztuk a magyar bor kivitelét. Ezzel együtt ezeken a piacokon kimagasló az értékesített borok átlagára is a HITA közlése szerint (Kína: 3,1 euró/liter; Hongkong: 6,6 euró/liter). A kínai piacon az 1 euró alatti kategóriában nem vagyunk versenyképesek a HITA szerint, mivel az előállítási és a szállítási költség meghaladja ezt az összeget. Ezen a piacon a tömegborok mellett a szuperprémium, és a komolyabb (bordeaux-i típusú) vörösborok iránt (is) van kereslet. Ám itt is magas minőségre és megfelelő mennyiség biztosítására van szükség. A kínai borfogyasztás túlnyomó többsége vörösbor. A mennyiségi és a standard minőségi elvárás vonatkozik az orosz és az egyéb távol-keleti piacokra is – közölte a HITA.

Pár ezer palack már elment

Már szállítottunk Kínába, pár ezer palackot vittek el nemrég a kínaiak – mondta Bolyki János, döntően vörösborokkal foglalkozó egri borász. Többet csak azért nem tudtak nekik adni, mert már le voltak kötve a boraik, vagyis odaígérték más kereskedőnek a megtermelt boraikat. A kínai kereskedők személyesen keresték meg őket, elmentek a pincészetbe, megkóstolták boraikat azután előre fizettek egy bizonyos mennyiségért. Bolyki szerint nincs különbség a kínai vagy például egy lengyel vevő között, az ázsiai vásárlókkal nem kell többet dolgozni egy üzleten, mint egy európaival.

Bolyki János borászata már adott el Kínába bort

Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok

Teljes exportjuknak a fenti mennyiség ugyanakkor még csak körülbelül 5 százaléka volt, ám Bolyki János hozzátette, hogy a kínai kapcsolat már megvan, pozitív visszajelzést is kaptak boraikról, így a közeljövőben – a terméstől függően – tervezik további palackok elindítását Kínába. A nagyobb mennyiséget ugyanakkor alapvetően itthon szeretnék értékesíteni.

A fehérbor nem igazán megy

Igazából nincsenek nagy eredményei a kínai exportnak, ennek döntően kulturális okai vannak – fejtette ki a hvg.hu-nak Laposa Bence borász. A borász kiemelte: Kínában a vörös a szerencse, az élet színe, ezért is lehet olyan kedvelt ez a borfajta, ők ugyanakkor fehér borokat készítenek. A fehér, ha jól tudom, a halál színe Kínában, ez is a vörösbor irányába nyomja az ottani fogyasztókat – emelte ki Laposa.

Borászatuk inkább a klasszikus, nyugati piacokra koncentrál, itt a személyes kapcsolat kialakítása, fenntartása is könnyebb. Több kisebb partnerrel dolgoznak közösen, és szívesebben működnek együtt olyan cégekkel, melyek hasonló kultúrkörből származnak. Működhet az ázsiai kereskedelmi kapcsolat is, ám óriásiak a magyarok és kínaiak közötti különbségek Laposa Bence szerint. A kínaiakkal történő üzleti kapcsolat kialakítása sokkal több energiát, időt vesz igénybe, sokkal később alakul ki a bizalom is – tette hozzá a borász.

A kínai borkultúra még nincs európai szinten

A HITA lapunkkal közölte, hogy a tapasztalatok azt mutatják, Kínában az európai értelemben vett borkultúra még gyerekcipőben jár, a rendszeres borfogyasztás viszonylag szűk rétegre jellemző, a borokkal kapcsolatos alapismeretekkel a fogyasztók nem rendelkeznek, így a kereskedelemben elsősorban a nagy hírnévvel rendelkező bortermelő országok (elsősorban Franciaország), illetve a tömegtermeléssel és alacsony árakkal versenyző szereplők (főként újvilági márkák) borai jelennek meg. A HITA közölte, hogy a kínai piac ugyanakkor rendkívül nyitott az újdonságra és az európai termékekre.

A magyar borokkal kapcsolatban nincs a fogyasztókban prekoncepció, így a jó minőségű és megfelelő ár-érték arányú borokra van kereslet. Ahogy a borvidéki statisztikákból is látszik, elsősorban a nagy, testes vörösboroknak kedvez a piac, de emellett a tokaji édes borokra is van kereslet a HITA szerint. Az ország méretéből és gazdasági fejlődésének üteméből eredően továbbra is a borfogyasztás dinamikus növekedése várható a HITA véleménye szerint, amivel párhuzamosan a borokkal kapcsolatos ismeretek és a borfogyasztás kultúrája is fejlődni fog, így a piac a hazai termelők számára is jelentős potenciállal fog bírni a jövőben is és a HITA szerint elképzelhető, hogy az exportstatisztikai rangsorban Kína hamarosan benne lesz az első öt legfontosabb exportpiacunkban.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!