Egy hazai vállalat termékeket gyártott és értékesített osztrák anyavállalatának. A kész termékeket kiszállították Ausztriába, ezért a cég az eladásokat – az uniós áfaszabályoknak megfelelően – áfamentesen számlázták. A NAV-nak ez nem tetszett, megbüntették a vállalkozót, aki beperelte az adóhatóságot, és nyert.
Így is lett, mert az anyavállalat az adott adóévben csak a tervezett mennyiség felét rendelte meg, a másik fele után pedig kompenzációt fizetett. A hazai cég a kompenzációt – az eredeti eladásokhoz hasonlóan – áfamentesen számlázta ki.
A NAV az év végén kiszámlázott kompenzációval kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a cég azután nem fizetett áfát Magyarországon. Álláspontja szerint ugyanis a cég valójában „eltűrte”, hogy az anyavállalat a megbeszéltnél kevesebb terméket vásárolt, ami az áfa szempontjából – az akkori szabályok szerint Magyarországon teljesülő – különálló szolgáltatásnak, nem pedig az értékesítések utólagos árkorrekciójának minősült. Erre hivatkozva pedig az adózónál áfahiányt állapított meg a NAV.
Az ügy ezután került bíróság elé, amely arra a döntésre jutott, hogy az elmaradt árbevétel címén kiszámlázott összeg valós tartalmában az év során alkalmazott árak utólagos módosítása volt – ami egyben azt is jelentette, hogy az anyavállalat a kompenzációval nem egy különálló szolgáltatásért fizetett, hanem az év során vásárolt termékekért. A bíróság tehát egyetértett az adózóval abban, hogy az év végi korrekció áfamentesen volt számlázható.
Harcos Mihály, ügyvéd így értékelte az ítéletet: "Míg a NAV a zavarosban halászik, a jogalkotó és a bíróság is láthatóan szeretne tiszta vizet önteni a pohárba. Ezzel együtt a kapcsolt vállalkozások közötti év végi árkorrekciók elszámolása továbbra sem lejátszott mérkőzés. Az mindenesetre megnyugtató, hogy a jogalkotó és a bíróságok egy hullámhosszon vannak" – mondta.