Az adómentes lakáshitel-támogatásra azok a dolgozók jogosultak, akik méltányolható lakásigényükre banki hitelt vettek fel az elmúlt években és korábban még nem használták ki a munkáltató által kedvezményesen juttatható keretet. Az adómentes munkáltatói támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás értékének 30 százalékáig vehető igénybe új és régi lakásra, forint- és devizahitelre egyaránt. Hegedüs Sándor, RSM DTM adóüzletág-vezető partnere szerint az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria-rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteria-rendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához.

A támogatás nem adható a munkáltatónak a bér egy része helyett, bár az adókedvezménnyel támogatott kifizetések egyik célja a havi hiteltörlesztések megkönnyítése rendszeres munkáltatói támogatáson keresztül. Több szempontot is figyelembe véve, ha még nincs cafeteria-keretrendszer egy vállalatnál, akkor mindenképpen ajánlott lehet egy belső szabályzatban lefektetni, hogy kik, milyen ismérvek mentén, milyen gyakorisággal és milyen összegben lehetnek jogosultak a támogatásra. Az adómentesen adható támogatást nem kötelező elérhetővé tenni minden munkavállaló számára, de célszerű átláthatóan szabályozni, milyen kritériumok mentén biztosítja azt a cég a munkavállalók számára, például a próbaidő lejártát követően. Az alapelvek lefektetése a munkavállalók közötti feszültség csökkentésére is alkalmas, amellett, hogy egy későbbi negatív adóhatósági megítélés is elkerülhető ennek révén. Különösen érzékeny a támogatás kifizetése, ha a cégtulajdonos egyben munkavállaló is, s csak számára válik elérhetővé ez a kedvezmény, hiszen ilyenkor felmerülhet az osztalékadó-fizetési kötelezettség kérdése is, ebben az esetben is csak az átlátható belső szabályozásra épülő kifizetések lehetnek megtámadhatatlanok.

Stiller Ákos

Szintén nem szerencsés, ha a munkavállalók egy részének a jutalmát ily módon fizetik ki, hiszen ilyenkor is felrémlik a nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé történő átminősítés lehetősége is, mely adó- és járulékterheket von maga után a szankciókon túl. A munkáltató a munkavállalók számára a többi juttatáson túl pótlólagosan azonban biztosítja ezt a lehetőséget. Az egyösszegű kifizetés ugyanakkor banki oldalról felveti az előtörlesztés kérdését, amelyhez speciális banki díjak kapcsolódhatnak, így hatékonyságuk e szempontból is átgondolandó.

Milyen hitel törlesztése támogatható adómentesen?

Az adómentes munkáltatói támogatás a már meglévő méltányolható lakásigényhez nyújtott hitelhez, a vételár 30 százalékának erejéig vehető igénybe. A támogatási plafon ötéves periódust figyelembe véve havi 83 ezer forint, új és régi lakásra, forint- és devizahitelre egyaránt. A szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett hitelkörbe! A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, a folyamatnak biztosítania kell azt, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhassa.

Egy korábbi kormányrendelet határozza meg pontosan a méltányolható lakásigényt, amely néhány alapparaméter – a lakás értéke, szobaszáma, együtt költöző családtagok száma – alapján egyértelműen azonosítja, mely lakások tartoznak ebbe a körbe. Az alábbi táblázatban pedig az is jól látható, hogy a tavaly elfogadott új béren kívüli juttatás keretében milyen maximális támogatást adhat a cég dolgozójának lakáshitele törlesztéséhez, az ingatlanérték függvényében.

A jelenlegi szabályozás szerint az ingatlanérték esetében az ingatlan telekárat nem tartalmazó vételára, építési költsége lehet a kiindulópont, a családtagok számánál ugyanakkor az adómentes támogatás igénylésekor együtt lakók létszáma az irányadó. „Felmerül a kérdés, hogy jó-e, ha két paramétert eltérő időpontra vizsgálunk. Ha a juttatás időpontjában határoznánk meg az ingatlan értékét, ahogy az együtt lakó családtagok számát is, akkor az ingatlanárak elmúlt évekbeli jelentős változása miatt elképzelhető, hogy míg egy adott lakás 2008-at megelőzően nem fért bele a fenti paraméterekbe, most már igen, így a támogatás is szélesebb körben igényelhetővé válna.

Ezzel a megoldással szintén kiküszöbölhető lenne az az állapot, hogy egy azonos műszaki tartalommal rendelkező ikerház egyik fele esetében érvényesíthető lenne a kedvezmény, míg másik fele esetében nem, attól függően, hogy az ingatlanpiac melyik állapotában sikerült az üzletet nyélbe ütni. Ugyanakkor egy újabb gyermek születésével egy család akár ki is kerülhetett a méltányolható lakásigény köréből, amennyiben a lakás már nem éri el az együtt lakók számára előírt minimális szobaszámot” – veti fel Hegedüs Sándor. „Az ingatlanérték jelenlegi meghatározása során nem feltétlenül kellene a költséges értékbecslést választani, az önkormányzatok által kiállítható értékbizonyítvány is megoldást jelenthetne.”

Hogyan fizethetik ki a támogatást?

Ma még az nem látható világosan, hogy a hitelintézet hogyan fogadja be a munkáltatói befizetéseket, szükség van-e egy technikai számlára, vagy az összeg közvetlenül a magánszemély számlájára is utalható. Utóbbi esetben külön kell-e utalnia a cégnek, vagy címkéznie a támogatási összeget, hogy az azonosítható és elválasztható legyen a fizetéstől?

Nem vitatható, hogy mind a dolgozó, mind a munkáltató számára előnyös megoldás a lakáshitel-törlesztés adómentes támogatása, hiszen nettó 100 egység kifizetése a munkáltató számára bármilyen másik formában ennél jóval nagyobb közteher megfizetésével jár. Éppen ezért a szabályozás helyesen, erőteljesen korlátozni kívánja, hogy a kifizetés valóban a lakáshitel törlesztését szolgálja, segítsen a munkavállalón, de ne nyisson kiskapukat semmilyen egyéb cél számára, emeli ki Hegedüs Sándor. Fontos látni, hogy a munkavállalók felől az érdeklődés óriási, és a munkáltatók számára is előnyös a támogatás, de akkor éri meg a cégnek ezt a formát választani, ha tiszta helyzetben, adókockázat nélkül járhat el.