2013. december. 09. 11:18 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. december. 09. 11:06 Vállalkozás

Jó időben jó üzlet a mezőgazdaság

Stabilan növekvő árbevétel jellemzi a mezőgazdaságban tevékenykedő társas vállalkozásokat, ami prosperáló szektor is lehetne, ha nem függne olyan külső tényezőktől, mint az időjárás. A bevételi adatok mellett a cégek száma is növekszik a szektorban, bár az elmúlt egy évben már kisebb mértékben nőtt a vállalkozások száma, mint korábban, .

Ahhoz, hogy stabilan jól működő és fejlődő szektorrá váljon a mezőgazdaság, kiszámítható időjárás kellene. Az idei év feltehetően jól alakul, és a GDP-hez nagy mértékben hozzájárul a szektor teljesítménye, erre azonban nehéz stabilan számítani a szabadtéri szántóterületek nagy aránya miatt. A szektor GDP-hez való hozzájárulása hol pozitív, hol negatív irányba húzza a gazdaság teljesítményét. Ahhoz, hogy egy tartósan sikeres iparággá váljon, állandó teljesítményre lenne szükség, illetve arra, hogy az állattenyésztés teljesítménye is felzárkózzon az égiek által erősen befolyást növénytermesztés mellé.

Az adatokból kiderül, hogy éveken keresztül 4 százalékkal nőtt a szektorban tevékenykedő vállalkozások száma, 2011-ről 2012 azonban csupán 1 százalékkal bővült a cégszám – áll a Bisnode nemzetközi üzleti információszolgáltató elemzésében. Ez alapján elmondható, hogy a mezőgazdaság cégszerkezet szempontjából hasonlóan viselkedik a teljes magyar vállalkozói szférához. 2007-ben még kicsivel több, mint 11 ezer vállalkozás tevékenykedett a szektorban, jelenleg pedig közel 13 ezer cég tevékenykedik valamilyen mezőgazdasági főtevékenységgel.

A szektor összesített árbevételi adatai stabilan növekedtek az évek során. Ráadásul az árbevétel növekedés nagyobb százalékos értékeket mutatott, mint a cégszám, azaz az ágazat teljesítménye javult. A válság elején még az összárbevétel évről évre 50 százalékkal is nőtt, ami 2011-ről 2012-re más csak 10 százalékos emelkedés történt, ami azonban még mindig szép eredmény. 2007-ben a beszámolót leadó mezőgazdasági vállalkozások 450 milliárdos bevételről számoltak be, egy évvel később jóval többről, közel 680 milliárdról. 2012-ben az 1 770 milliárd forintot is meghaladta a szektor árbevétele. A stabil forgalomnövekedés az egy cégre jutó bevételben is jól látszik. Míg 2007-ben 56 millió forint volt az egy cégre jutó átlagos bevétel, addig 2012-re ennek háromszorosát is meghaladta közel 175 millió forintos átlagértékével. A mezőgazdaságban tevékenykedő és beszámolót leadó vállalkozások adózás előtti árbevétele 157 milliárd forint volt 2012-ben.

Az elemzésből kiderül továbbá, hogy a szektorban tevékenykedő tíz legnagyobb társaság összesített, több mint 215 milliárd forintos forgalma, az ágazat 2012-es teljes árbevételének alig több mint 10 százalékát adja. Több más iparágban a tíz legnagyobb szereplő akár a teljes piac felét is lefedi, de a mezőgazdaság esetén nincs így, itt kisebb a részesedésük, ezért több jelentős szereplőről beszélhetünk.  A TOP 10 mezőgazdasági vállalat egy kivételével nyereséget könyvelt el 2012-ben, illetve 9-en bevételük nagy részét exportból termelik. A 215 milliárdos árbevétel több mint fele, 110 milliárd származott exportból 2012-ben.

A mezőgazdaságban az átlagos fizetési határidő 32 nap, de az ágazat jellegéből adódóan és a szezonalitás miatt előfordulnak extrém hosszú fizetési határidők is. Az elmúlt évekhez képest nőtt a mezőgazdaságban a jellemző számlafizetési határidő, így meghaladja az országos átlagot, ami jellemzően 29-30 nap.

A késedelmek viszont alacsonyabbak az országos szintnél, mivel a mezőgazdaság szereplői amennyiben a késnek számláikkal akkor 16 nappal később fizetnek átlagosan, míg országos szinten a vállalkozások 22-23 napot csúsznak a fizetéssel. Több számlát is fizetnek határidőben a mezőgazdasági cégek, mint az országos átlag. A szektor szereplői számláik 68 százalékát időben fizetik, míg országos átlagban a számlák 60 százalékának az ellenértéke érkezik be csak időben.

Zhvg hvg.hu 2024. november. 27. 16:00

zCast: Az akkugyárhatalom, ahol a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal

Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.