Holnap délutántól tíz napig elektromos busz közlekedik a várban, a 16-os busz útvonalán. Az első európai sorozatgyártású e-busz azonban egyelőre csak átmeneti látványosság Budapest utcáin.
Nem ez lesz az első alkalom, hogy elektromos buszokat tesztelnek a fővárosban: tavaly nyáron több dél-budai vonalon is megdöbbenhetett a felkészületlen utas, amikor a megállóba a kínai gyártó e-busza gördült be. Most ugyanígy járhatnak a várban buszra szállók, szeptember 5. és 10. között, azzal a különbséggel, hogy most az első európai sorozatgyártású, olasz Rampini Midibuszon találhatják magukat. „A szén-dioxid kibocsátásért 80 százalékban a városok felelősek, így nyilvánvaló hogy a környezet megóvását mennyiben segítheti a nulla káros anyag kibocsátású villanybusz. A jelenleg a várban közlekedő dízel busz évente 30-35 tonna szén-dioxidot pöfög a levegőbe, nem beszélve a porszennyezettséghez való hozzájárulásához, ami miatt már többször is szmog riadót kellett elrendelni Budapesten” –mondta a Siemens hajtástechnológiával működő buszt bemutató sajtótájékoztatón Ludvig László, a társaság infrastruktúráért és városokért felelős szektorának vezetője.
Bécsben már egy éve 12 – a holnaptól a várban is közlekedő – villany busz van forgalomban, és a tapasztalatok alapján megfelelt az osztrákok igényeinek. A buszok a modern töltőtechnikának köszönhetően negyed óra alatt feltölthetőek, a végállomásokon áramszedőkkel csatlakoznak a bécsi villamoshálózat áramellátására. A dízelüzemű társaiknál 50 százalékkal alacsonyabb energiaköltséggel működő buszok 120-150 km megtételére képesek töltésenként, és folyamatos üzemben 85 kW teljesítménnyel üzemelnek, amivel 62 km/h-s sebességre képesek. A kisméretű, 40 fő befogadására alkalmas járművek gond nélkül tudnának közlekedni akár a Gellért-hegyen is. A Rampini cég igazgatója, Stefano Rampini elmondta, hogy az e-buszt 3-4 éven át tesztelték forgalmas helyszíneken, például Rómában, vagy extrém hideg körülmények között Finnországban, de üzemelt tavaly februárban síbuszként is Schladmingban, az alpesi sí világbajnokságon.
Rampini újságírói kérdésre elmondta, hogy a villanybusz listaára 440 ezer euró (132 millió forint), ami ugyan magas kezdeti beruházást jelent (hasonlításképpen egy új Mercedes Citaro 67 millió forint), de mivel az üzemanyagköltsége fele egy dízelbusznak, a karbantartási költsége pedig harmadannyi, ez hosszútávon megtérül. Az akkumulátor telepeket, amelyek jelenleg még elég költségesek ötévente kéne cserélni, de Ramplini szerint a sorozatgyártással ennek ára is csökkenne. A szervízelést 99 százalékban magyar cégek végezhetnék a megfelelő tudás elsajátítása után, és egyéb alkatrészek, mint székek, kapaszkodók beszállítása ügyében is szívesen működnének közre magyar vállalkozásokkal. Dale A. Martin, a Siemens Hungary vezérigazgatója emlékeztetett, hogy globálisan 88 millió euró értékben vannak a vállalatnak magyarországi megrendelései.
Jelenleg 3-4 vidéki város érdeklődik komolyan a busz iránt, akik Ludvig László szerint akár uniós forrásokat is fordíthatnának a projektre. A Kohéziós Alap országos szinten támogatja és infrastruktúra-fejlesztést, a forrásokból nagy nemzeti közlekedési infrastruktúrákat és az azokhoz kapcsolódó zéró emissziós járműbeszerzéseket lehet finanszírozni. Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Közlekedés Operatív Program is kizárólag az elektromos közlekedés fejlesztésére összpontosít. A BKK-nál kérdésünkre elmondták, hogy a budavári Önkormányzattal közösen tervezik elektromos autóbuszok beszerzését a Budai Vár területén közlekedő járatok egy részének helyére. Első ütemben, 2015-ig 7 darab busz beszerzését tervezik, amelynek finanszírozását az EU Kohéziós Alapjából tervezik. A buszok megvásárlásához szükséges közbeszerzés ugyan még nem indult el, annak előkészítése zajlik, az ehhez szükséges tapasztalatok begyűjtését a jelenlegi tesztjárat biztosítja.