Ciprus, a Seychelles-szigetek és Svájc a legkedveltebb magyar offshore ország
Az elmúlt húsz évben folyamatosan emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik offshore-paradicsomban bejegyzett tulajdonossal is rendelkeztek. A legkedveltebb célpont Ciprus, a Seychelles-szigetek és Svájc. Az offshore országok iránti érdeklődést sem az aktuális magyar és világgazdasági helyzet, sem a hazai adózásra vonatkozó jogszabályok nem befolyásolják érdemben.
Valamely offshore-országban is bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar cégek száma | |
Ciprusi Köztársaság | 1452 |
Seychelles Köztársaság | 1168 |
Svájci Államszövetség | 906 |
Panamai Köztársaság | 661 |
Belize | 584 |
Luxemburgi Nagyhercegség | 575 |
Liechtensteini Fejedelemség | 562 |
Marshall-szigetek Köztársaság | 138 |
Hongkong | 119 |
Gibraltár | 97 |
Dominkiai Közösség | 70 |
Bahamai Közösség | 34 |
Egyesült Arab Emírségek | 27 |
Holland Antillák | 20 |
Bermuda | 15 |
Andorrai Völgység | 2 |
Antigua és Barbuda | 1 |
Barbados | 1 |
Forrás: Cégközlöny, Bisnode adatbázis. A lekérdezés ideje: 2013. április 12. Az adatok csak azokat a cégeket tartalmazzák, amelyek esetében országkód alapján egyértelműen azonosítható volt a külföldi tulajdonos. |
Semmi sem vet gátat az offshore-nak, 1993 óta szinte negyedévről negyedévre emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik klasszikus offshore paradicsomban bejegyzett tulajdonossal rendelkeztek – derül ki a Bisnode üzleti információs szolgáltató legfrissebb elemzéséből. A cég vizsglatai szerint a magyarok legkedveltebb célországa Ciprus – idén az első negyedévben 1452 ciprusi tulajdonossal is bíró cég szerepelt az országos adatbázisban –, a Seychelles Köztársaság (1168 cég) és Svájc (906 cég).
"Az adatok tanúsága szerint az offshore országok iránti érdeklődést sem az aktuális magyar és világgazdasági helyzet, sem a hazai adózásra vonatkozó jogszabályok nem befolyásolják érdemben. Az adókulcsoktól, a konjunktúrától vagy éppen a recessziótól függetlenül egyre többen élnek a klasszikus offshore paradicsomok kínálta lehetőségekkel. Ezek az országok a külföldi jövedelmekre egyáltalán nem, vagy csak nagyon alacsony adót vetnek ki. Ezzel az előnnyel pedig az onshore országok képtelenek versenyezni" – mondja Keleti József, a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode ügyvezető igazgatója.
Bár a szakemberek rendszeresen az offshore államok között említik Hollandiát, Írországot és az Egyesült Államokat is, ezeket az országokat kihagyták a listából, mivel ezekben az esetekben nem tudják elkülöníteni a valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalatokat az adózási előny miatt bejegyzettektől. Az azonban kevéssé valószínű, hogy Panamával, Belize-zel, Lichtensteinnel vagy Luxemburggal olyan szoros gazdasági kapcsolatot épített volna ki Magyarország, ami körülbelül 600 közös tulajdonú céget működtet ezekben az országokban. Ugyanez a helyzet a Seychelle-szigeteki résztulajdonú mintegy 1200 vállalkozás vagy éppen a Marshall-szigeteki közel 140 társaság esetében is – teszi hozzá a Bisnode ügyvezető igazgatója.
Tartós csökkenés egyik vizsgált országban sem figyelhető meg. A Bermudán, a Holland Antillákon vagy épp a Bahamákon bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar cégek száma csökkent ugyan az elmúlt években, de elhanyagolható mértékben. A ciprusi válság ellenére január óta mindössze 5, 2012 utolsó negyedévében pedig 18 olyan magyar cég szűnt meg felszámolással, végelszámolással vagy épp törléssel, ami a szigetországban is bejegyzett tulajdonossal rendelkezett.
Eközben például a Dominikai Közösségben bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar vállalkozások száma 10 év alatt 23-szorosára ugrott. Belize-ben és a Seychelles-szigeteken tizenháromszorosára nőtt, Saint Vincent és Grenadine államban megduplázódott (20-ról 40-re nőtt), Cipruson pedig a 2003 első negyedévében regisztrált 597-ről 1452-re emelkedett ez a szám. Míg Panamában 2003-ban 106 cég tulajdonolt magyar vállalatot, ma már a statisztika 661-et mutat.