Az Opten szerdai közleménye idézi Tóth Tamást, a cég ügyvezető igazgatóját, aki szerint az ágazat megrendelés-állománya továbbra is romló tendenciát mutat, ezért arra számítanak, hogy márciusban ismét emelkedik a megszűnések száma. Az építőipari vállalatok alkalmazásában álló bejelentett munkavállalók száma 239 ezer, 16 ezerrel kevesebb a tavaly februárinál. Az Opten igazgatója szerint ebből a szempontból a február hagyományosan gyenge hónap, de ilyen alacsony értéket 2010. júliusa óta nem regisztráltak.  

A közlemény kitért arra is, hogy Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint a megrendelésszámok a magasépítési szektorban csökkennek továbbra is jelentősen, de más építési szektorokban is a legjobb esetben csak stagnálnak. Ráadásul a megrendelések 15-20 százalékából nem lesz tényleges teljesítés, és ezek az arányok ellehetetlenítik az építőipari vállalatok működését. Koji László az elmúlt időszak pozitívumaként emelte ki az új építőipari ágazati kollektív szerződés aláírását, a rezsióradíj szabályozását, illetve a tervezett teljesítést szabályozó jogszabályi változásokat.

Az Opten azt is vizsgálta, hogyan alakultak a cégek megszűnésének okai, mióta tavaly márciusban megváltozott a cégtörvény, és a kényszer-végelszámolásokat a kényszertörlések váltották fel a cégbírósági gyakorlatban. A tavaly áprilistól érvényes új szabályozás eredményeképpen a második negyedévben 92, a harmadikban 252, a negyedikben pedig már 528 kényszertörlési eljárást indítottak a hatóságok, és ez a szám feltehetőleg tovább emelkedik majd. 

A kényszertörlések térnyerésével párhuzamosan csökken azon cégek száma, amelyek megszűnése mögött korábban megindított végelszámolás vagy felszámolás áll. Míg a harmadik negyedévben még a megszűnések 12 százaléka végelszámolás, zömében kényszer-végelszámolás következménye volt, az utolsó negyedévben ez az arány 9 százalék alá csökkent. 

Lassan, de csökken azon megszűnések száma, amelyeket felszámolási eljárás következményeként hirdetnek ki a cégbíróságok. Ezek aránya az összes megszűnésen belül fél év alatt 76-ról 71 százalékra mérséklődött. Ennek hátterében az áll, hogy a kényszertörlések ritkábban fordulnak át felszámolásba, mint korábban a kényszer-végelszámolások. Az új eljárás esetében ugyanis feltétel, hogy az érintett cégben maradt vagyon fedezze legalább a felszámolás költségét, márpedig ez a feltétel sok esetben nem teljesül - áll az Opten közleményében.