2013. február. 28. 15:24 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. február. 28. 16:56 Vállalkozás

Miért is kell bekötni a pénztárgépet a NAV-hoz?

A pénztárgépekre vonatkozó új szabályok közvetlenül összekötnek az adóhatósággal – javul-e ettől az adózói fegyelem? Miért van szükség az adózók készpénzforgalmának operatív követésére, a szabályok szigorítására, illetve a büntetések drasztikus fokozására? Az Adózóna megmondja.

A pénztárgépek új, adóhatósággal közvetlenül összekötött rendszerének kialakítása – a jogszabályalkotók oldaláról – azt jelzi, hogy az adózók jelentős részét közvetlenül és folyamatosan szükséges kontrollálni. Az adózási szabálykövetés kikényszerítésére bevezetett szigorú szabályok érvényesülnek ez évtől a készpénzforgalom operatív követésénél, illetve a kapcsolódó potenciális szankcióknál – írja az adózóna adózási szakportál. A rendszer kialakításánál hivatkoztak az adózási visszaélések magas arányára, (Magyarországon a fekete és szürke jövedelmek arányát a GDP 17-30 százaléka közöttire becsülik különböző megközelítések, míg a fejlett országokban ennek arányát 6-8 százalékára teszik).

Az új pénztárgépekkel kapcsolatos legszigorúbb szankciókra például azok a forgalmazók számíthatnak, akik pénztárgépet engedély nélkül forgalmaznak, illetve az előírásoktól eltérő pénztárgépet adnak el, ilyenkor 10 millió forintig terjedő bírság is lehetséges. A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az állami adóhatóság.

A portál röviden összefoglalja a készpénzforgalomra vonatkozó szabályokat (csak a pénztárgépek kezelésének részletei több mint száz oldalt tesznek ki a közlönyben, így a technikai elemekkel nem foglalkozik).

Részleteket itt lehet olvasni.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.