2013. február. 26. 15:08 hvg.hu Utolsó frissítés: 2013. február. 26. 15:05 Vállalkozás

Magyar bankokkal, biztosítókkal figyeltetnék a gazdag amerikaiakat

A hazai bankok után a magyarországi biztosítóknak is kötelező lesz az amerikai adózók azonosítása - közölte a Deloitte tanácsadó cég, amely szerint a magyar kormány erről készül aláírni egy megállapodást az USA-val.

Az elmúlt hónapokban mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban felgyorsultak az események az amerikai adózók külföldön tartott jövedelmeinek feltérképezését célzó, úgynevezett FATCA szabályozás területén - írta közleményében a Deloitte. Megszületett és megjelent a végleges szabályozás, Magyarország pedig a helyzet rendezésére éppen egy kétoldalú egyezmény aláírására készül az Egyesült Államokkal.

A hazai pénzintézeteknek – bankoknak és biztosítóknak egyaránt - a jövőben az egyezmény szövegét, illetve az egyezmény alapján megszülető hazai jogszabályokat is figyelembe kell majd venniük az amerikai számlatulajdonosok jelentésénél, miközben a piac szereplői a jövőben várhatóan nem az amerikai adóhivatalnak, hanem a NAV-nak tartoznak majd jelentési kötelezettséggel.

A FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) a nem egyesült államokbeli számlákra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség, amelynek bevezetéséről 2010 márciusában határozott az amerikai kongresszus. A szabályozás célja az amerikai adózók külföldön tartott – adott esetben eltitkolt – jövedelmeinek feltérképezése, az amerikai adóztatás hatékonyságának növelése érdekében - idézte a közlemény Veszprémi Istvánt, a Deloitte Zrt. adópartnerét.

A szabályozás előírja a külföldi (nem amerikai) pénzügyi intézmények számára, hogy az ügyfeleiket azonosítsák, és az azonosított amerikai ügyfelek számláiról rendszeresen jelentést tegyenek az amerikai adóhatóságnak. A részletszabályokat tartalmazó törvényszöveg tervezete tavaly februárban jelent meg, a várakozásokkal ellentétben azonban a végleges joganyagot csak néhány hete hozták nyilvánosságra.

A FATCA-megfelelésre vonatkozó alternatív megoldásként a tavalyi év első felében, illetve nyáron az USA több országgal szándéknyilatkozatot hozott nyilvánosságra egy kormányközi FATCA-egyezmény megkötésére vonatkozóan. A folyamat következő lépéseként kidolgozták egy modellegyezmény tervezetét (Intergovernmental Agreement - IGA I.) az EU öt országának szándéknyilatkozata alapján, majd egy további modellegyezmény-tervezet (IGA II.) jelent meg Japán és Svájc szándéknyilatkozata alapján. Az ősz során a modellegyezmény alapján több ország (Anglia, Dánia, Mexikó, Írország) kétoldalú megállapodást írt alá az USA-val.

Magyarország és az USA között a FATCA-egyezmény aláírására vonatkozó hivatalos tárgyalások a novemberi miniszterelnöki felhatalmazást követően kezdődtek meg. A kormányzati szándék az IGA I. megkötésére irányul, mely a hazai pénzintézetek vonatkozásában bizonyos szempontból könnyebbséget jelentene.

Az IGA I.-et aláíró országok esetében ugyanis a hazai pénzintézeteknek nem szükséges egyedi megállapodást kötniük az amerikai adóhatósággal (IRS), és nem szükséges közvetlenül az IRS-nek teljesíteni a jelentéstételi kötelezettségüket az amerikai ügyfelek, illetve adatszolgáltatást megtagadó ügyfelek számláiról, hiszen ebben az esetben a jelentéstétel a NAV-on keresztül történne.

Az egyezmény szövegének véglegesítése folyamatban van, így az egyezmény aláírására a két fél közötti tárgyalási folyamattól függően akár már a nyáron sor kerülhet. Az egyezmény végrehajtására vonatkozó hazai jogszabályok megjelenése ezt követően, az ősz folyamán várható.

A hazai eseményekkel párhuzamosan 2013. január 17-én nyilvánosságra hozták az eredetileg őszre várt, részletszabályokat tartalmazó 544 oldalas végleges FATCA-rendeletet. A végleges rendelet a jogszabálytervezethez képest részletesebb iránymutatásokat tartalmaz az alkalmazásra vonatkozóan, többek közt azt is egyértelművé teszi, hogy az IGA I.-et aláíró országok esetében az egyezmény és a belső jogszabályok előírásait egyaránt követniük kell a pénzügyi intézményeknek.

Az egyezmény értelmezése a gyakorlatban rengeteg kérdést vet fel, annak szövege ugyanis az angolszász jogi alapokon nyugvó FATCA rendeletben szereplő terminológiákat veszi át, hiányoznak azonban belőle a részletes eljárási szabályok, illetve értelmező rendelkezések. Egyelőre nincs egyértelmű álláspont arra vonatkozóan, hogy értelmezési kérdések esetén alkalmazni kell-e háttérjogszabályként a FATCA-rendeletet, illetve az annak hátterét képező egyéb amerikai jogszabályokat - tette hozzá a Deloitte.

A FATCA-egyezmény aláírása esetén, annak kihirdetését követően az egyezmény hatálya ki fog terjedni az összes külföldi pénzügyi intézményre, így a FATCA kötelezettségek teljesítése (ügyfélazonosítás, ügyfél-átvilágítás, jelentéstétel) kötelező lesz, azt belső jogszabály fogja előírni - közölte a tanácsadó cég.

Ráadásul a jövőben az IGA I rendelkezései alapján érintettnek kell tekinteni a klasszikus banki tevékenységet végző pénzügyi intézmények mellett a biztosítókat és befektetési társaságokat (brókercégeket, alapkezelőket, letétkezelőket) is.

A FATCA megfelelésre való felkészülés különös nehézséget jelent a biztosítási ágazatba tartozó vállalatok számára, hiszen az ő esetükben a megtakarítási életbiztosítás minősül pénzügyi számlának, ennek megfelelően a kötvény tulajdonosát vagy kedvezményezettjét kell azonosítani, és amennyiben amerikai személynek minősül, jelentéstételi kötelezettséget kell teljesíteni vele kapcsolatban.

Mivel a biztosítók és kötvénytulajdonosok között – eltérően a banki ügyfelektől – nem jellemző az aktív ügyfél-kapcsolattartás a meglévő ügyfelek átvilágítás kihívásokat jelent majd a gyakorlatban, az új ügyfelek esetében pedig a szerződéskötési folyamatba kell majd plusz elemeket építeni - tette hozzá a közlemény.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.