Januárban 2401 cég szűnt meg Magyarországon, 61 százalékkal több, mint amennyit a megelőző év azonos időszakában töröltek a cégbíróságok. „Az elképesztő ütemű növekedés egy tartósnak bizonyuló tendencia része, hiszen az elmúlt három hónapban összesen 8783, havonta átlagosan tehát 2927 cég megszűnését regisztrálta az Opten, ez pedig 63 százalékos növekedés a tavaly januárral végződő háromhavi átlaghoz képest” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Az Opten szakértői általában nem minősítik önmagában negatív jelenségnek a cégek megszűnését, hiszen a magyar gazdaságban a vállalkozások nagy száma egészségtelenül szétaprózódott tőkeszerkezetet mutat. A megszűnések ilyen mértékű növekedésénél azonban már érdemes a cégek életpályáját komolyabb elemzés alá vonni. A tendenciát előrevetítve ugyanis az adódik, hogy idén akár 45 ezer céget is törölhetnek, ami az összes bejegyzett társas vállalkozás 7 százaléka. „Ennek csak egy része magyarázható az egészséges tisztulással, a már korábban magára hagyott, kiürített vállalkozások megszűnésével. A bezáró cégek egy része ugyanakkor a jelenlegi rossz gazdálkodási környezet kárvallottja lehet” – véli az Opten igazgatója.

Tóth Tamás nem aggódik amiatt, hogy az elmúlt három hónapban folyamatosan csökkent a működő cégek száma. Az utóbbi egy-két évben néha előfordult, hogy egyik hónapról a másikra csökkenjen a cégek száma, de a három hónap alatt bekövetkezett 3200-as csökkenés már tendenciát jelez. Szerinte a jelenség egyszerre köszönhető a válság tisztító hatásának és a cégalapítás szigorításának. „A cégek számának korábbi növekedése egy recessziós időszakban nem volt kedvező jelenség: sokkal inkább arra vallott, hogy a végtelenül leegyszerűsített cégalapítás miatt számos, üzleti stratégiát nélkülöző kényszervállalkozás indulhatott” – véli az igazgató.

Márpedig a működő cégek számának csökkenése részben abból adódik, hogy tavaly április óta egyszer sem érte el a háromezret a cégalapítások száma, holott régebben havonta átlagosan négyezer új vállalkozást is bejegyeztek Magyarországon. Ez az Opten szerint azt mutatja, hogy a komolyabb ellenőrzés képes elejét venni a cégvezetéstől eltiltottak újabb és újabb próbálkozásainak.

Januárban tovább csökkent a felszámolások és a végelszámolások száma. Előbbiből 1554-et, utóbbiból 1106-ot tettek közzé a cégbíróságok, ami jelentős visszaesés a 2012 első felében megszokott havi két-három ezres értékekkel szemben. A jelenség nem a gazdasági folyamatok alakulását tükrözi, hanem a cégtörvény tavalyi módosításának következménye, amely megszüntette a hatóságok által indítható – gyakran felszámolásba átforduló – kényszer-végelszámolásokat. A kényszer-végelszámolás helyét az egyszerűbb kényszertörlés vette át, amiből viszont csak akkor lesz felszámolás, ha az adós cég vagyona legalább a felszámolás költségeit fedezi.