Javában tart a kiskereskedelemben a téli árleszállítás, a kereskedők igyekeznekmegszabadulni a szezonális, illetve kifutó termékektől, ám az öles betűkkel hirdetett nagy, 20-70 százalékok rendszerint csak néhány termékre vonatkoznak, a kirakatokban hirdetett akciók célja döntően a figyelem felhívása, a vásárlók becsalogatása.

Két éve tapasztalható, hogy az akciózást a kereskedelem sokkal inkább marketingeszköznek tekinti, semmint készletgazdálkodási technikának: a nemzetközi láncok készletgazdálkodása szigorú, a válság előtti időszakhoz képest kisebb mozgásteret kapnak a boltok a készletezésre – írja a Napi Gazdaság Online. Az anyavállalatok logisztikai rendszere szigorúan ügyel arra, hogy a valós igényekhez messzemenőkig passzoljon az árubeszerzés, ne álljon nagyobb mennyiségű áru az üzlet raktárában, polcain, minél kisebb készletet kelljen leértékelve értékesíteni.

Az élelmiszereknél nem január-február az akciós időszak, ez a karácsonyi és a húsvét előtti, illetve az augusztusi szezonban jellemző. Ráadásul az élelmiszer-forgalmazók, illetve -gyártók a decemberi feldolgozóipari alapanyagokból szállítanak januárban is, így az árnyomás januárban nem csökken.

A deflációs hatás az iparcikkeknél lenne tetten érhető, ám az év elején ismét gyengült a forint és több ok miatt növekszik a kiskereskedelem költsége (például tranzakciós illeték, közműadó), ami óvatosságra inti a piacot a nyakló nélküli akciózásban. Az euróalapú bérleti díjakat ki kell fizetni (gyenge forint mellett ez jelentős költségnövekedést jelent), és hiába a kereslet januári élénkülése, az értékesítés volumene továbbra is a válságnak megfelelő, nincs olyan pozitív fejlemény a gazdaságban, ami nagyobb ráfordítást engedélyezne (például rendkívüli akciók, keresletélénkítő reklám-marketing befektetés). Az év eleji kiárusításban a vásárlók így alig-alig nyernek valamit. 

Mindent összevéve az idei január-február a tavalyihoz hasonló trendet hozhat a kiskereskedelemben, bár ettől függetlenül az infláció enyhülhet, például a rezsicsökkentés miatt. Ez összességében kedvező környezetet teremt, főleg a statisztikában, de valós forgalomtöbbletet nem generál.