A rangos svájci óragyárak tulajdonosaként is ismert, magyarországi vállalkozásaiban elsősorban órakereskedelemmel foglalkozó, szír származású, svájci állampolgárságú, de önmagát részben magyarnak valló üzletember elmondta: a pécsi porcelángyár többségi részvénypakettjének megvásárlásával elsődleges terve a Zsolnay-porcelán régi rangjának visszaszerzése. Legfőbb értékének a gyár hírnevét és a még megőrzött szakembergárdát tartja. A piacszerzéshez szükséges marketing-munka hasonlít az óragyártáséra, mindkettőben ott van valahol a művészet és a kultúra - tette hozzá.

A Budapesten építészmérnöki diplomát szerző Bachar Najari úgy látja, kevés igazi, eredeti és a külpiac elismerésére joggal igényt tartó terméke van Magyarországnak, a Zsolnay-porcelán viszont ilyen. A magyar porcelángyártás korábban is felkeltette az érdeklődését, tulajdont szeretett volna szerezni a hollóházi gyárban is, de nem sikerült. Ezt ma már nem bánja, mert a Zsolnay-t piacképesebbnek tartja. 

Szólt arról is, hogy magyarországi üzletemberként régi gondja, hogy partnereinek nem tud megfelelő, megfizethető árú ajándékokat adni, ami véleménye szerint általános probléma. A turizmusra is alapozva szeretné betölteni ezt az űrt a hazai piacon a Zsolnay-termékekkel. A külpiacok meghódításához pedig jó párosításnak tartja a tulajdonában lévő, nívós termékeket készítő svájci gyárat és a jó nevű magyar terméket. Készült már Gucci-mintás Zsolnay-termék, márpedig ha ez a márka látott fantáziát egy magyar porcelángyártásban, az jelent valamit - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ehhez hasonló, különleges luxusigények kiszolgálása is célja lenne a jövőbeni  termékfejlesztéseknek. Elmondta, hogy a gyár vezetésével egy ebben már korábban gyakorlatot szerzett szakembert kíván megbízni, akinek első feladata a jelenlegi termelés átstrukturálása lesz. 

A konkrét üzleti tervvel kapcsolatban titoktartási kötelezettsége van a pályázat eredményének kihirdetéséig, ezért egyelőre csak annyit árult el, több millió eurós nagyságrendű befektetésre kész, amennyiben sikerül megszereznie a porcelángyár eladásra felkínált 74,5 százalékos részvénypakettjét. 

Bachar Najari szerint a gazdasági válságnak köszönhető, hogy egy ilyen rangos porcelángyár többségi tulajdonosává válhat. Ezekben az időkben különösen nehéz befektetőket találni egy ilyen speciális és kockázatos iparágba, az államnak és az önkormányzatnak pedig végkép nincs esélye a régi rangjára emelni a neves porcelángyár termelését - tette hozzá.  

Az 1853-ban alapított Zsolnayt hét évvel ezelőtt kapta meg a pécsi önkormányzat a magyar államtól, de cserébe át kellett vállalnia a gyár mintegy egymilliárdos adósságát. A hosszú évek óta veszteséggel működő gyárra nemigen tudott költeni a város, ezért két éve eladta a részvények 49 százalékát Jászai Gellért érdekeltségének 230 millió forintért.  

Alig egy évre rá a Közgép Zrt. a Manufaktúra-Befektető Kft. megvásárlásával jutott hozzá közvetve a Zsolnay 49 százalékos tulajdonrészéhez, amellyel elsődleges szándéka a porcelángyár egyedülálló örökségének megmentése, a magyar értékek, munkahelyek megőrzése volt. Az idén nyáron azonban úgy látta, ellehetetlenült az árbevételeit tovább csökkentő cég üzleti stratégiájának megvalósítása, és ingyen visszaadta a részvényeket a városnak. Pécs ősszel hirdette meg újra eladásra a Zsolnayt, immár a részvények 74,5 százalékára keresve vevőt. 

Az egykor 1500 alkalmazottat foglalkoztató porcelánmanufaktúra jelenleg 220 embernek ad munkát. A cég éves árbevétele 900 millió forint. A Zsolnay név – egyes felmérések szerint – még mindig a tíz legerősebb hazai márkanév egyike.